Erdő Péter: „nem várhatjuk, hogy úgy lesz körülöttünk keresztény a világ, hogy mi nem teszünk ezért semmit” (képek)
Erdő Péter bíboros pünkösdhétfő alkalmából mondott beszédet a máriaremetei kegytemplom parkjában.
Erdõ Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (k) szentmisét celebrál pünkösdhétfõn a máriaremetei kegytemplom parkjában az Esztergom-Budapesti Fõegyházmegye családi és ifjúsági napján, a karizmák ünnepén 2022. június 6-án.
MTI/Bruzák NoémiA keresztény közösségek, ha elég erősek, képesek hatni az egész társadalomra – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a máriaremetei kegytemplom parkjában pünkösdhétfőn.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye családi napján a bíboros kiemelte: a kereszténység megélése elsősorban a hívő keresztény emberek és közösségek feladata, és ha elég erősek, a meggyőződésük hat az egész társadalom működésére. Úgy fogalmazott:
„Ez a felelősségünk is, hiszen nem várhatjuk, hogy majd a politika lesz helyettünk keresztény”, vagy „úgy lesz körülöttünk keresztény a világ, hogy mi nem teszünk ezért semmit”.
A társadalmi hatás tehát fontos, de mindig belülről kell fakadnia – hangsúlyozta, hozzátéve, ha a keresztények képesek olyan közösséget alkotni egymással, amelyre felfigyel a világ, az tanúságtétel a hitükről.
Erdő Péter a családi napon a főegyházmegye papságával közösen bemutatott szentmisén szólt arról is: a máriaremetei kegyhelyen 1994-ben tarották meg először a karizmák ünnepét. A rendszerváltozás, az egyházmegye határainak 1993-as módosítása után „számot kellett vetni a helyzetünkkel”. Akkor „rádöbbentünk, hogy milyen gazdag valóság főegyházmegyénk hívő közösségének élete”.
Azóta évről évre minden pünkösdhétfőn megjelennek és bemutatkoznak Máriaremetén az egyházmegyében működő közösségek, mozgalmak, katolikus intézmények és hivatások, a papság és a szerzetesség – tette hozzá.
„Mindannyian a boldogságot keressük és ezt akarjuk sugározni magunk körül a világban”
– mondta Erdő Péter.
A bíboros a mise előtti beszélgetésen a 2023 októberében záruló, egyházmegyei szinten és földrészenként is megtartott, az egyházról szóló szinódusról szólva rámutatott: a szinodális folyamat azt is jelenti, hogy „az egyház olyan közösség, nép, amely együtt járja a történelem útját”.
Erdő Pétert kérdezték a 2021 szeptemberben Budapesten tartott Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) hosszú távú hatásairól is. A bíboros értékelése szerint a kongresszus megerősítette a „katolikus hitünkbe és közösségünkbe vetett bizalmat”. Fontos nemcsak tudni, hanem meg is élni azt, hogy „sokan vagyunk” – mondta, hozzátéve, ez a tapasztalat megerősíti a katolikus intézmények, iskolák identitását is.
Megjegyezte: a kongresszus és az ott elhangzó sokféle stílusú zene elindította a magyar egyház zenei megújulását. Erdő Péter kitért arra is: ősszel hálaadó nemzeti zarándoklatot tartanak Fatimába, hiszen a NEK-et előzetesen felajánlották a fatimai Szűzanyának, és most „illik visszamenni megköszönni”. Elmondta, jövő tavaszra ismét meghívták Ferenc pápát Magyarországra a püspöki karral. „Meglátjuk, mi lesz a válasza, de mi készülünk és várjuk” – tette hozzá Erdő Péter.
(MTI)
