Mégsem építik meg a Fudan Egyetemet?
Számos körülmény arra mutat, hogy a Fidesz-KDNP számára fontosnak tűnő, az ellenzékben erős ellenérzéseket kiváltó kínai egyetemi projekt parkolópályára kerülhet.
A Nagyvásártelep központi épülete Budapesten 2021. április 27-én. A déli városkapu komplex fejlesztése alkalmas lesz a diákváros és a Fudan Egyetem befogadására is, vagyis az újonnan létesülõ felsõoktatási intézmény nem vesz el területet a diákvárostól - jelentette ki Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Budapest Diákváros - Nagyvásártelep és környezete nemzetközi építészeti tervpályázat eredményhirdetésén.
MTI/Koszticsák Szilárd
Bár elsőre úgy tűnt, a Fidesz-KDNP megerősítette azzal a Fudan Egyetem megépítésére irányuló szándékát, hogy az ellenzék által kezdeményezett népszavazást elkaszálta az Alkotmánybíróság, miután az a Nemzeti Választási Bizottságon, a Kúrián és az Országgyűlés illetékes bizottságán is átment.
Az AB azzal indokolta ezt, hogy a Fudan Egyetem ügyében feltett kérdés nemzetközi szerződést érint, ám ezt számos jogász, illetve ellenzéki politikus politikai döntésnek bélyegezett. Karácsony Gergely is hangot adott ennek, illetve a Szabad Európának nyilatkozó Jámbor András is:
„A népszavazás elkaszálásának politikai okai voltak, az Alkotmánybíróság döntése teljesen független attól, hogy a kormánynak mi a terve ezzel a beruházással. A Fidesz esélyt sem akar adni annak, hogy az ellenzék felülethez jusson a nyilvánosságban, és tematizálni tudja a közbeszédet”
Habár az új kormányban a projekt felelősének kijelölt Csák János határozottan kiállt a Fudan Egyetem érkezése és a beruházási projekt mellett, Jámbor András úgy tudja, hogy nem feltétlen van akkora magabiztosság kormányzati körökben.
Jámbor a Fudan ügyére rálátó kormányzati illetékesekre hivatkozva ugyanis kijelentette, többen arra utaltak neki, hogy egyáltalán nem biztos a Fudant magába foglaló Déli Városkapu-fejlesztés projektjének megvalósítása.
A politikus úgy véli, ennek oka részben a gazdasági visszaesés miatt várható költségvetési kiigazítás, amely egyben azt is kijelenti, hogy a kormány kénytelen lesz csökkenteni az állami kiadásokat. A kínai egyetem pedig brutális kiadás lett volna, csak erre 450-580 milliárd forint hitelt vett volna fel az állam.
Jámbor úgy véli, az is kérdés, hogy Csák Jánosnak mekkora befolyása lesz a projektre: mert bár a Fudan ügye a Kulturális és Innovációs tárcához került, a budapesti fejlesztésekért a Lázár János által vezetett Építési és Beruházási Minisztérium felel, így lehet, hogy egyszerre két „gazdája” lesz a beruházásnak.
A Szabad Európa ennek kapcsán pedig megjegyzi, hogy nemcsak a magyar, de a kínai gazdasági válság is befolyásolhatja a magyarországi Fudan sorsát. A Rhodium Group és a Mercator Institute for China Studies friss tanulmányára hivatkozva úgy fogalmaznak:
„Az Európába irányuló masszív kínai tőkebeáramlás korának jó időre vége lehet. Kína külföldi befektetései már tavaly sem nőttek, és az elemzők szerint a csökkenő tendencia idén is folytatódik”
A lap ezen felül megjegyzi, hogy Kína és az EU viszonya is feszültebbé vált, egyebek mellett a kínai befektetések, a nemzetbiztonsági kérdések és az emberi jogi problémák, mint az ujgur népirtás miatt.
A Financial Times beszámolóját idézve a Szabad Európa felhívja a figyelmet, hogy már magas rangú kínai tisztviselők is arról beszélnek, hogy folytatódhat a gazdasági válság, a kormány nem tud hatékony tervet kidolgozni a visszaesés kezelésére.
A kínai központi bank még a 2020-asnál is nagyobb kihívásokról beszél, Hszi Csin-Ping pedig továbbra is ragaszkodik a zéró COVID-politikához, így a kínai kormány továbbra is szoros ellenőrzés alatt fogja tartani a kiáramló tőkét.
