Aggódnak a tanárok, hogy rendeleti úton alakítják majd át az oktatási rendszert
Az ellenzék szerint azért kellett újra a rendkívüli jogrend, hogy az orvosok továbbra se tudjanak felmondani, a tanárok pedig ne sztrájkolhassanak.
Fotó: Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja közös sajtótájékoztatót tart a Hősök terén 2022. január 31-én. Országosan az iskolákban foglalkoztatott pedagógusok kevesebb mint egyötöde, valamivel több mint 20 ezren vettek részt a hétfői figyelmeztető sztrájkban.
MTI/Soós Lajos
Nem sokkal a miniszterelnök keddi eskütétele és parlamenti beszéde után jelentették be a veszélyhelyzetet Facebookon, amelyről a külügyminiszter azt mondta, egy összetett kockázatról van szó, hiszen a háború az élelmiszerárak emelkedését és az energiához való hozzáférési lehetőségeket is befolyásolja.
Lattmann Tamás, egy nemzetközi jogász szerint a lejáró koronavírus veszélyhelyzethez hasonlóan most is arról van szó, hogy nagyobb mozgásteret kap a kormány, majd kiemelte, a háborús rendkívüli jogrend intézményét Magyarországon kívül sehol sem alkalmazzák.
Eközben a tanárok is aggódnak a kialakult helyzet miatt, mivel attól tartanak, hogy a kormány egyeztetés nélkül, rendeleti úton alakítja majd át az oktatási rendszert, amelynek célja, hogy irányítsák a pedagógusokat, mint ahogy azt az egészségügyi dolgozókkal is tették.
Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt mondta, a sztrájkot korlátozó rendeletet már beemelték a köznevelési törvénybe, a mostani veszélyhelyzet alatt pedig egyeztetés nélkül akarják majd átalakítani az oktatást, amely ellen semmilyen formában sem tudnak tiltakozni a pedagógusok.
Az ellenzék úgy véli, a veszélyhelyzet elrendelése nem feltétlen a háborúról szól, ugyanis május végén jár le az a moratórium, hogy az orvosok ne mondhassanak fel, így valószínűleg ennek meghosszabbítását tervezik, amely a szabadságjogok alapvető megsértését jelentheti – derül ki az atv.hu beszámolójából.
A kedvező nemzetközi tőkepiaci hangulat ellenére a kihirdetett háborús veszélyhelyzet kifejezetten negatívan hatott a magyar tőzsdére és a forint-euró árfolyamára, ugyanis a délutáni órákban 1 euróért több mint 388 forintot is kértek.
