Fontos támogatót szerzett magának a Nyugat-Balkán az uniós csatlakozáshoz, nagy változás jöhet
Bár régóta tervezik, mégis már mintegy két évtizede húzódik a nyugat-balkáni országok Európai Uniós integrációja.
Olaf Scholz német kancellár a Daniel Risch liechtensteini kormányfõvel tartott sajtóértekezleten a berlini kancellárián 2022. május 17-én. Scholz a sajtóeseményen kijelentette: Németország mindent megtesz azért, hogy gyorsan megvalósuljon Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz. Ezen a napon Svédország benyújtotta hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét, és a finn parlament is várhatóan szavaz a csatlakozási kérelem benyújtásáról.
MTI/AP/Markus Schreiber
Olaf Scholz, Németország kancellára azonban nem várt nyilatkozatot tett, ugyanis deklarálta gyakorlatilag teljes elkötelezettségét a Nyugat-Balkán országainak uniós integrációja mellett – derül ki a Reuters beszámolójából.
Scholz közölte ugyanis a német parlamentben, hogy a hat nyugat-balkáni ország, amely uniós álmokat sző régóta – név szerint Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó – hosszú ideje próbálnak radikálisan reformokat véghez vinni.
„Az, hogy honoráljuk elköteleződésünket feléjük, nemcsak hitelesség kérdése. Napjainkban az integrációjuk stratégiai érdek, jobban, mint valaha”
Scholz a közeljövőben el fog utazni e hat nyugat-balkáni ország, mielőtt az Európai Tanács találkozóját tartanák a következő hónapban. A német kancellár szavaiból kiderül, hogy azt az üzenetet tervezi vinni a Tanács elé, hogy ezen ország az európai családhoz tartoznak.
Ezt pedig megerősítette Manuel Sarrazin, Németország nyugat-balkáni követe is, aki szerint két évtizeddel azt követően, hogy az Európai Unió „európai jövőt ígért” a térség országainak, itt az ideje be is tartani ezt.
Sarrazin szerint az Ukrajna elleni orosz invázió hozta felszínre igazán, mennyire fontos az egyes országok időben történő integrációja, ezért azt követően, hogy 2003-ban ígéretet tettek a hat országnak, itt az ideje teljesíteni ezt – idézte a Prishtina Insight.
„Meg kell próbálnunk felépíteni az európai bővítés ígéretének hitelességét. 2003-ban ígéretet tettünk, de 20 évvel később, az elmúlt öt év során, csak nehezebbé tettük az egészet, vagy nem hoztunk döntést, ahelyett, hogy pozitív döntést hoztunk volna”
Sarrazin elsősorban Albánia és Észak-Macedónia tagságának folyamatos késleltetésére utal, amely előbb Görögország, most pedig Bulgária miatt csúszik. Görögország miatt még Macedóniát át is nevezték Észak-Macedóniára, csakhogy uniós taggá válhassanak végre.
Mivel Szkopje és Tirana tagsági kérelmeit összekötötték, így ameddig Bulgária nem enged az ellenkezéséből Észak-Macedóniával szemben, addig nem lehet tag Albánia sem, pedig már szinte minden szükséges reformot megtették ahhoz, hogy az Európai Unió tagjai lehessenek.
Sarrazin is kijelentette, jelenleg nem tudnak mást tenni, mint győzködni „bolgár barátaikat”, hogy enyhítsenek az ellenállásukon, de elismerte, hogy egyelőre fogalmuk sincs arról, mikor lehet dűlőre jutni ezen kérdésekben.
Sarrazin megemlítette azt is, hogy Emmanuel Macron francia elnök elmúlt időkben tett nyilatkozatai, miszerint egy európai politikai közösséget kell építeni, amelybe nem uniós tagállamok is be kell venni, mindenképpen pozitív üzenet a balkáni országok számára:
„Úgy tűnik, azonnal tárgyalnának kormányközi konferenciákon, hogy Észak-Macedónia és Albánia számára a tagsági vitát megnyissák. Nincs más alternatíva, minthogy a nyugat-balkáni államok teljes jogú Európai Uniós taggá válnak. Ismerünk bárkit, aki másodosztályú taggá akar válni bárminek?”
Koszovó és Szerbia egyszerre történő felvétele viszont gyakorlatilag lehetetlen lesz, ugyanis Szerbia továbbra sem ismeri el Koszovó államiságát és területi igényt formált rá. A meglehetősen erős (vélt vagy valós) orosz befolyás miatt pedig nem lesz egyszerű Belgrád dolga.
