Scholz Ukrajnáról: az uniós tagsághoz nem vezet rövidebb út
A német kancellár megszólalt Ukrajna EU-csatlakozási szándéka kapcsán, s kijelentette, a folyamatot annak ellenére sem lehet felgyorsítani, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Olaf Scholz német kancellár a Daniel Risch liechtensteini kormányfõvel tartott sajtóértekezleten a berlini kancellárián 2022. május 17-én. Scholz a sajtóeseményen kijelentette: Németország mindent megtesz azért, hogy gyorsan megvalósuljon Finnország és Svédország csatlakozása a NATO-hoz. Ezen a napon Svédország benyújtotta hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét, és a finn parlament is várhatóan szavaz a csatlakozási kérelem benyújtásáról.
MTI/AP/Markus Schreiber
Az AFP arról számolt be, hogy a német kancellár, Olaf Scholz csütörtökön kijelentette, Ukrajna EU-csatlakozási kérelmének folyamatát annak ellenére sem lehet felgyorsítani, hogy Oroszország lerohanta az országot, hozzátéve, hogy a blokknak a lehető leggyorsabb és legpragmatikusabb megoldást kell megtalálnia Kijev megsegítésére.
„Az EU-ba vezető úton nincsenek rövidebb utak”
– jelentette ki a német kancellár.
Scholz kiemelte, hogy ha Ukrajnával kivételezne az EU, az rendkívül igazságtalan lenne a szintén tagságra törekvő nyugat-balkáni országokkal szemben, hangsúlyozva, hogy a csatlakozási folyamat „nem néhány hónap, vagy év kérdése”.
Scholz még áprilisban sürgette az EU-t, hogy gyorsítsa fel a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozási folyamatát, mondván, az orosz-ukrán háborúval egy új korszak vette kezdetét Európában. Még tavaly októberben az EU-s vezetők megismételték korábbi álláspontjukat, miszerint „elkötelezettek a bővítési folyamat mellett”.
Ez azonban nem jelentett túl sokat a hat tagjelölt országnak, Albániának, Boszniának, Szerbiának, Montenegrónak, Észak-Macedóniának és Koszovónak, hiszen arra számítottak, hogy a hosszas várakozás után az EU egy konkrét menetrenddel fog eléjük állni.
Scholz csütörtökön kijelentette, „évek óta intenzív reformokat hajtanak végre, ezzel készülve az EU-csatlakozásra”, utalva ezzel a tagjelölt országok igyekezetére, majd hozzátette, „nem csupán hitelességünk kérdése, hogy betartjuk-e a nekik tett ígéreteinket.. az ő integrációjuk a mi stratégiai érdekünk is”. A német kancellár azt is közölte, hogy a május végén tartandó EU-csúcson jelezni fogja, hogy meglátása szerint „a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióban van a helye”.
