Tárgyalást kezdeményeztek az újonnan felálló kormánnyal a szakszervezetek a béremelésről, azok reálértékének helyreállításáról. Olyan javaslatot tennének az érdekképviseletek, amelyek megakadályoznák a lakosság jövedelmi helyzetének romlását, valamint azt, hogy a legkisebb jövedelemből élők megélhetése ne kerüljön veszélybe, figyelembe véve az adott ágazat és munkáltató pénzügyi helyzetét. 

„Fontos, hogy a magas infláció és a globális nehézségek okozta gazdasági problémák ellenére is megőrizzük a bérek reálértékét, a termelékenység javulásából származó többletnyereségből pedig a munkavállalók is részesedjenek, vagyis a cégek béremelésre is fordítsanak eredményükből“

– mondta el Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. 

Kiemelte, hogy úgy számolnak, az átlagosan 13-15 százalékos béremelésre lenne szükség a versenyszférában, ha figyelembe veszik a 4,5 százalékos gazdasági növekedést. 

Hozzátette, hogy eddig sem a gyorsuló béremelkedés emelte az inflációt, és a továbbiakban sem várható inflációs spirál, ráadásul a meghatározó ágazatok többségében 2021 második felében is nőtt a ténylegesen kifizetett bér. 

Figyelmezetnek azonban, hogy fontos lenne megvizsgálni, hogy mi áll a kiugróan gyors hazai élelmiszerár-emelkedés mögött. A 9,5 százalékos áprilisi infláción belül jóval jelentősebben, 15,6 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára, és ez a folyamat az előző hónapokban is jellemző volt – írja a Magyar Nemzet. 

Ugyanis a környező országokhoz képest Magyarországon jóval jelentősebb volt az élelmiszerek drágulása, ezért leginkább az alacsonyabb keresetűek érzékelik az inflációt. Ezt kompenzálja valamennyire az államilag támogatott rezsicsökkentés, de csak részben. 

„Az alacsonyabb jövedelműek további bérrendezésére is szükség van, mivel a tisztes megélhetéshez ma a Munkástanácsok számításai szerint egy vidéki, egyszemélyes háztartást fenntartó munkavállalónak legalább bruttó 306 ezer forintos alapbért kellene keresnie, vagyis legalább nettó 203,5 ezer forintot“

– jelezte a szakszervezeti vezető.

Aláhúzta: a tisztes megélhetés azt jelenti, hogy a legalapvetőbb szükségletek mellett olyan kiadások is beleférnek a havi jövedelembe, mint a lakásbérlés, havi egyszeri kikapcsolódás, hetente egy kávézás vagy sörözés, a havi sportolási lehetőség, a saját gépkocsi fenntartása vagy annak hiányában a tömegközlekedés használata.

Palkovics elmondta azt is, hogy a tisztes megélhetéshez elengedhetetlen a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, de elengedhetetlen a kormány szerepe más téren is.