Joe Biden: az délkelet-ázsiai országok írjak a következő ötven év történelmét
Az Egyesült Államok erősítené kapcsolatait a kelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével, több mint 150 millió dollárt szánnak a projektre.
Fotó:
MTI/AP/Evan VucciAz Egyesült Államok és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti kapcsolatok új korszakának elindítását jelentette be pénteki beszédében Joe Biden amerikai elnök a csoport 45 éves történetének első olyan találkozóján, amelyet az amerikai szövetségi fővárosban Washington DC-ben rendeznek.
A kétnapos csúcstalálkozó második napján Biden azt mondta: „A világunk történelmének nagy dolgait a következő 50 évben az ASEAN-országokról fogják megírni, valamint a mi (az Egyesült Államok) és az önök közötti kapcsolatról az elkövetkező években és évtizedekben.” Az elnök hozzátette, „Új korszakot indítunk. Egy új korszakot az Egyesült Államok és az ASEAN közötti kapcsolatokban.”
Azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok a Nemzetbiztonsági Tanács egyik vezetőjét, Yohannes Abrahamot jelöli ASEAN-nagykövetnek, és arról is beszélt, hogy országa továbbra is erősíteni fogja a partnerségét a régióval.
Biden csütörtök este egy közös vacsorán, a Fehér Házban üdvözölte a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének vezetőit, és bejelentette, hogy az Egyesült Államok több mint 150 millió dollárt szán új projektekre, amelyek keretében Délkelet-Ázsia infrastruktúráját erősítenék meg.
Külpolitikai szakértők szerint Biden azt akarja elérni, hogy a délkelet-ázsiai vezetők legyenek határozottabbak és „szókimondóbbak” Oroszország Ukrajna elleni inváziójával kapcsolatban. Azonban – az elemzők szerint – a tíz országból álló szövetség számos tagja számára a háború kényes kérdés, ugyanis többen is szorosan kötődnek Moszkvához.
Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön azt mondta: Ukrajna napirendre kerül a vezetők megbeszélésein, de nem biztos, hogy az orosz invázió szerepelni fog a csúcstalálkozó záró közleményében.
Néhány ASEAN-tag – például Vietnam, Mianmar és Laosz – évek óta Oroszországtól vásárolják a katonai felszerelésüket. Szingapúr kivételével – amely a 10 tagú csoport egyetlen tagjaként közvetlen szankciókat vezetett be Moszkva ellen – a szövetség országai eddig kerülték Vlagyimir Putyin orosz elnök és országa bírálatát. A Fülöp-szigetek például egyértelművé tette, hogy nem fog szankciókat bevezetni Oroszország ellen, Thaiföld pedig megőrizte semleges álláspontját a háborúval kapcsolatban.
„Reméljük, hogy az ukrajnai háború a lehető leghamarabb véget ér, és megteremtjük az esélyét a konfliktus békés megoldásának” – mondta újságíróknak pénteken Retno Marsudi indonéz külügyminiszter. „Tudjuk, hogy ha a háború folytatódik, mindannyian szenvedni fogunk” – tette hozzá az ázsiai ország tárcavezetője, miután találkozott Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel.
Joko Widodo indonéz elnök, aki jelenleg a világ iparilag legfejlettebb 20 államát tömörítő G20 csoport soros elnökségét tölti be, ellenállt Biden felszólításának és Volodimir Zelenszkij ukrán, valamint Putyin orosz elnököt is meghívta a csoport idei, novemberi csúcstalálkozójára. Psaki pénteken megismételte, hogy az amerikai elnök fenntartja álláspontját, miszerint Putyin nélkül kellene megtartani a G20 csúcsot. Putyin azonban már meg is erősítette, hogy részt vesz a tanácskozáson novemberben, Bali szigetén.
Az Egyesült Államokba látogató délkelet-ázsiai vezetők pénteken Kamala Harris amerikai alelnökkel is találkoztak. Harris azt mondta: a Biden-adminisztráció „felismeri a blokk létfontosságú stratégiai jelentőségét”, és biztosította a vezetőket, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett Délkelet-Ázsiával kapcsolatban.
A csúcstalálkozót közvetlenül az amerikai elnök jövő heti dél-koreai és japán útja előtt tartják. Elnökként Biden először látogat majd Ázsiába, ahol megbeszéléseket folytat a két ország vezetőivel, és a Quad-országok (Egyesült Államok, Ausztrália, India és Japán) nevű indiai-csendes-óceáni stratégiai szövetség vezetőivel is tárgyal majd.
(MTI)
