Magyarország az EU középmezőnyében áll a zöld gazdaság terén

A klímabarát átálláshoz 2050-ig évente nagyságrendileg a GDP 4,8 százalékát kitevő forrásbevonásra lesz szükség – közölték.

Emlékeztettek arra, hogy tavaly több hitelintézet indult el a zöld hitelezéssel, és négy bank él az MNB lakáscélú zöld tőkekövetelmény-kedvezményével is.

A Növekedési Kötvényprogramnak, illetve a zöld állampapíroknak is köszönhetően fejlődésnek indult a hazai zöld tőkepiac, de itt is van még tér a növekedésre a jegybank szerint. Míg uniós szinten a tőkepiacok eszközértékének 42 százalékát, itthon csak 1,8 százalékát teszik ki az ESG befektetési alapok.

Az MNB szerint a hazai hitelintézetek portfólióinak klímakitettsége nem tér el jelentősen az európai bankokétól, viszont az üvegház-hatású gázkibocsátás intenzitása számottevően magasabb. A leginkább szennyező ágazat Magyarországon az energiaellátás; ezt növeli a hazai ingatlanállomány jelentős energiahatékonysági elmaradása is.

A banki portfóliók szempontjából itthon a klímakockázatoknak leginkább kitett szektorok a turizmus, a kereskedelmi ingatlanok, illetve a fa- és papíripar – mutattak rá.

A jegybanki jelentés szerint egyenetlen a bankszektor szereplőinek felkészültsége az MNB Zöld ajánlásának való megfelelésre, egyes szereplőknek fel kell gyorsítaniuk a folyamatot. Az MNB az idén nyáron határidőket tesz közzé arról, hogy mikorra várja el az egyes ajánlási pontoknak való megfelelést.

A jegybank zöld jogtár kialakításával is segíti a fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályi, adatszolgáltatási változások áttekinthetőségét.

Az MNB tavaly adta ki első alkalommal a Zöld Pénzügyi Jelentését, amelyben a fenntarthatósághoz kapcsolódó pénzügyi piaci folyamatokról és a jegybank piacszabályozó és -alakító tevékenységéről számol be. Az Országgyűlés 2021 májusában döntött arról, hogy a jegybank mandátuma kiegészül a kormány környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikájának a támogatásával, ezzel az MNB az első zöld mandátumot szerző európai uniós jegybankká vált.

MTI