A magyar kormány elmagyarázta, miért nem tudunk rövid idő alatt más ellátási forrást találni az orosz helyett

Magyarország nem tud rövid idő alatt más ellátási forrást találni az orosz energiahordozók importja helyett – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a BBC brit közszolgálati rádió hétfő esti hírműsorának nyilatkozva.

 Kovács Zoltán az interjúban kijelentette: az asztalon lévő összes jelenlegi javaslat, a magyar kormány által eddig látott tervek és tervezetek mindegyike gyakorlatilag a magyar gazdaság leállásával, a magyar emberek mindennapi életvitelének romba döntésével lenne egyenlő a szankciók bármelyikének bevezetése esetén.

Az államtitkár a BBC rádió közéleti és politikai műsorokra szakosodott négyes csatornájának hírmagazinjában elmondta: Magyarországnak rövid távon, de különösen a következő 3-5 évre szóló időszakban nincsenek alternatív energiaellátási forrásai. Hangsúlyozta: Magyarország nyersolajellátásának 65 százaléka Oroszországból érkezik, és tengerpartok nélküli országként az ellátás a vezetékrendszerekre alapul. „Nagyon egyszerű fizikai tény, hogy ezek a vezetékek jelenleg Oroszországhoz kötnek bennünket, és a nyugatról érkező (vezetékrendszerek) is orosz földgázt és nyersolajat szállítanak” – mondta Kovács Zoltán a hétfői BBC-műsorban.

Hozzátette: az orosz nyersolajellátás 65 százalékos aránya mellett Magyarország földgázellátásának 85 százaléka függ az orosz szállításoktól, és ezen lehetetlenség változtatni pár hónap vagy év alatt. Arra a kérdésre, hogy e helyzet miatt a magyar kormány reménykedik-e valamely kivételes bánásmódban, vagy kapott-e ilyesmire biztosítékokat Brüsszeltől arra az esetre, ha az Európai Bizottság az orosz olaj embargójáról dönt, az államtitkár azt mondta: a kormány még nem látta a bizottság végleges tervezetét ebben az ügyben. „Üzeneteket látunk különböző irányokból, de kijelenthetem, hogy a magyar álláspont nem változott” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország nem kockáztatja-e az Európai Unió által az ukrajnai háború borzalmaival szemben tanúsított, mindeddig meglehetősen egységes álláspont szétforgácsolódását, Kovács Zoltán azt mondta: olyan kompromisszumot kell találni, amely mindenki számára elfogadható, és ez a kompromisszum csak az európai együttműködés egyik alapelvére, vagyis a józan észre alapuló, kölcsönösen elfogadható, gyakorlatias megoldásokra épülhet.

Hozzátette: ideológiával nem lehetséges a gazdaság energiaellátása, a járművek feltöltése üzemanyaggal, a lakossági fűtés biztosítása, a döntő tényező az energiahordozók hozzáférhetősége. Arra a felvetésre, hogy Magyarország Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús kiadásaihoz nyújt finanszírozást, Kovács Zoltán kijelentette: a kormány nagyon nyitott e kérdés megvitatására, de ebben az ügyben nem szabad Magyarországra mutogatni, hiszen továbbra is csaknem mindegyik európai ország fizet az orosz energiahordozókért, tekintettel az alternatív források hiányára.

Az államtitkár hangsúlyozta: ez egyszerű matematika, hiszen az Európai Unió földgázigénye 400 milliárd köbméter, és ennek több mint a felét Oroszország szállítja. „Számolnunk kell, és azt kell átgondolnunk, hogy milyen gyorsan, mennyire biztonságosan tudjuk más forrásokkal helyettesíteni a keletről érkező ellátást. A világpiacon körülnézve változatlanul előttünk áll az energiahordozók hozzáférhetőségének és szállításának problémája, és ezért nincs helye semmilyen ideológiai alapú döntésnek ebben az ügyben, nagyon gondos, gyakorlatias, a józan észre alapuló döntésnek kell születnie” – mondta Kovács Zoltán a hétfői BBC-interjúban.