Súlyos fájdalmakat okozó betegség van terjedőben a koronavírus miatt

A koronavírus-járvány megfékezésére fordított erőfeszítések számos más betegségről elterelik a figyelmet, köztük a jelentős fájdalmat okozó, rendre szúnyogok által terjesztett dengue-lázról is.

A dengue-láz többnyire két formában fordul elő, van a klasszikus, ami a világ trópusi területein szinte mindenütt jelen van, és van a vérzéses formája, amely főleg Ázsia déli részén fordul elő. A dengue-lázat alapvetően szúnyogok, például az Ázsiai tigrisszúnyog terjeszti, és a tünetei között láz, fejfájás, kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint súlyos izom- és ízületi fájdalmak érzékelhetők. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

A betegséget gyakran csonttörő-lázként is emlegetik, mivel súlyosabb esetekben olyan iszonyatos fájdalmat tapasztalnak a betegek, mintha tényleg a csontjaikat törnék. A dengue-láz általában nem halálos, viszont a súlyos megbetegedések esetében általában szükséges a kórházi ellátás.

Több dél-kelet ázsiai ország estében, mint Szingapúr és Indonézia pedig kifejezetten nehéz napokat okozott, hogy a dengue-láz és a koronavírus egymást követő kitöréseivel kellett megküzdeniük. Brazíliában sem jobb a helyzet, ugyanis az 1.8 millió koronavírus-fertőzöttjük mellett 1.1 millió dengue-fertőzöttet is azonosítottak.

2019 eleve az egyik legrosszabb év volt a dengue-betegek tekintetében, és mivel rövidesen kezdődik az esős évszak, ezért komoly esetszám-emelkedésekkel kell potenciálisan megküzdenie olyan latin-amerikai országoknak, mint Kuba, Chile és Costa Rica, valamint olyan dél-ázsiai országoknak, mint India és Pakisztán.

A dengue-láz megelőző mechanizmusai között mindig a szúnyogtenyészetek elpusztítását célozták meg, többek között a szemét vagy használt abroncsok eltávolítását, amikben állóvíz van. Ezek eddig hatékonynak bizonyultak, viszont a koronavírus miatti vesztegzárak ideiglenesen ezen munkálatokat is felfüggesztették, megkockáztatva ezzel a betegség berobbanását.