Százmilliárd eurós fejlesztésekkel sem lenne hadképes az Európai Unió
Csupán minimális mértékben hívhatók forradalminak a német haderőfejlesztés néhány hete bejelentett döntései.
Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban elmondta, a német politika a haderőfejlesztés bejelentésével tabukat döntögetett ugyan az elmúlt két hónapban, ami a gyakorlati megvalósítást, például a modernizálás és a védelmi képesség növelését illeti, az inkább egyfajta kiigazítás, mintsem egy forradalmi képességnövelés.
Lesznek olyan új elemek – köztük például az F–35-ös, ötödik generációs amerikai vadászrepülőgépek –, amelyek valóban új minőséget fognak megjeleníteni a Bundeswehrben, viszont az átfogó katonai védelmi képességek megerősítéséhez önmagában ez még kevés. Szerinte ennek érdekében hosszú távon kellene a finanszírozást és a modernizációt fenntartani.
Csiki Varga Tamás közölte, z eredeti bejelentés alkalmával, amire február 27-én kerített sort Olaf Scholz kancellár, nem volt még tisztázva, hogy a haderőfejlesztésre szánt százmilliárd eurós különleges alap beszámításra kerül-e a 2 százalékos GDP-szintbe, ami a NATO-elvárás szempontjából fontos elem, vagy pedig azon felül kell érteni.
Habár az igazán forradalmi lépésnek az utóbbi eshetőséget lehetne tekinteni, azóta kiderült, hogy nem erről van szó, miközben ráadásul számos „kérője” is van a pénznek a német kormány részéről.
Csiki Varga Tamás szerint senkit sem tölthet el elégedettséggel, hogy ezt a százmilliárdos alapot a németek be kívánják számítani a 2 százalékba, mert így rövid távon nincs esély az olyan európai együttműködésben fejlesztett programokra, mint az FCAS (Future Combat Air System), ami már a jövő technológiáját felvonultató hatodik generációs harci repülőgépek fejlesztést jelentené.