Az allergiát okozó pollenek szinte egész évben megtalálhatók a levegőben, bár egyesek számára a kellemetlen tünetek – mint az orrfolyás, viszkető szemek és duzzadt nyálkahártya – csak nyáron jelentkeznek, ahogyan a fűfélék virágzásnak indulnak.

A panaszokat számos növény kiválthatja, így a pollenallergiától szenvedőknek nem árt tisztában lennie azzal, mikor virágoznak a tüneteket okozó növények, ebben pedig nagy segítséget jelenthet a pollennaptár követése. Soron kívül Korlátozottan ugyan, de újraindult a vasúti közlekedés a Déli pályaudvaron

A problémát nem a viszonylag nagyméretű virágpor okozza, amit a rovarok hordanak virágról virágra, hanem a finomabb, szabad szemmel nem látható szemcsék, amelyeket a szél akár 400 kilométeres távolságra elszállíthat. A szélbeporzású növények ráadásul hatalmas mennyiségű pollent termelnek – egyetlen mogyoróbokor akár 600 milliót -, ami aztán megtapad a légutak nyálkahártyáján, allergiás náthát (szénanáthát) okozva.

A szénanátha krónikus betegség, amelyet komolyan kell venni, kezelés nélkül ugyanis elhúzódhat, és idővel allergiás asztma lehet a szövődménye. A szénanátha és az asztma gyakran egy egész életen át elkíséri a pollenallergiától szenvedő beteget. A tüneti kezelés eszközei az antihisztamin és kortizontartalmú orrspray, néhány esetben azonban a hiposzenzibiláció is hatékony lehet.

A pollen egy immunológiai reakciót indít el az arra érzékenyeknél, a szervezet ugyanis veszélyes anyagként ismeri fel a virágport, és harcolni kezd ellene. A tünetek többnyire az orr- és garatüreget, valamint a szemeket érintik, a szervezetben felszabaduló hisztamin duzzanatot, kivörösödést, viszketést és tüsszögést okoz, de légszomj, gyomor-bélrendszeri panaszok, migrén, fáradtság, alvászavarók és depresszió is jelentkezhet.

Öröklött hajlam esetén a pollenalleria bőrtünetek megjelenésével vagy rosszabbodásával is járhat, és ekcémát is okozhat. Főleg a ruhával nem fedett területeken – az arcon, nyakon, dekoltázson és kézfejeken – figyelhető meg a tünetek fokozódása, amely felnőtteket és gyermekeket is érinthet.

A hát bőrére felragasztott atopy-patch teszt segítségével állapítható meg, hogy az ekcémát valóban a pollenek okozzák-e, amennyiben pedig ez bebizonyosodik, a kezelőorvos által felírt készítményekkel hatékonyan enyhíthetők a panaszok. A kialakult bőrtünetekre antihisztamintartalmú  gyógyszer, a viszkető plakkokra zsírozó kenőcsök és rövid ideig szteroidtartalmú krémek javasoltak.

A kezelés és a megelőzés során is hasznos néhány intézkedést szem előtt tartania annak, aki allergiával kénytelen együtt élni. Magas koncentráció esetén például érdemes a négy falon belül maradni, zápor után ugyanakkor megtisztul a levegő, így kíméletesebb a szabadban tartózkodás. Nyaraláshoz is célszerű pollenmentes helyszínt választani, ami főként a hegyekben vagy tengerparton megoldható.

A napi szellőztetést végezzük akkor, amikor kevesebb pollen van a levegőben: a városokban ez reggel 6 és 8 között, vidéken pedig este 7 és éjfél között van.

Amennyiben megoldható, a hálószobát is tartsuk pollenmentesen, az ablakokra szerelhető pollenszűrő a szemcsék legalább 85 százalékát kiszűri a levegőből. A hajban megtapadó virágpor egész nap és éjszaka is irritálhatják a bőrt, így hosszú haj esetén javasolt a gyakori hajmosás, különösen lefekvés előtt.

A napközben viselt ruhát tároljuk a hálószobán kívül, ekcéma esetén pedig az öltözék kiválasztásakor érdemes a pamutból készült darabokat előnyben részesíteni, a műszál ugyanis irritál, a melegben a fokozott verejtékezés pedig tovább ronthatja a bőrtüneteket.

Pollenszezon idején a ruhákat érdemes a négy fal között szárítani vagy szárítógépet használni, valamint a lakás takarításához is válasszunk Hepa szűrővel ellátott porszívót.

A lakásban tartott növényeket száműzzük a kertbe, a fűnyírást pedig végezze olyan ember, aki nem szenved allergiától. Fontos, hogy a növényzet ne burjánzzon a ház körül, mert a levegőbe kerülő pollenek még elviselhetetlenebbé teszik a szénanáthát.

Allergiaszezonban a forgalmas utcák is kerülendők, a pollenek még inkább irritálják a nyálkahártyát, ha kipufogógázzal vagy koromszemcsékkel keverednek. Autóval közlekedés közben az ablakot hagyjuk felhúzva, és hasznos lehet a hűtőberendezésbe épített pollenszűrővel csökkenteni az utastérbe jutó virágporszemcsék mennyiségét.

Polleneket tartalmazhatnak a hazai teák és mézek is, így a fogyasztást követően figyeljük, nem erősödnek-e fel az allergiás tünetek – jegyezte meg cikkében a Webbeteg.

A dohányzásról egyébként is köztudott, hogy nem tesz jót az egészségnek, az allergiásokra pedig ez fokozottan igaz. A légutak nyálkahártyái az állandó ingerlés következtében kevésbé állnak ellen a polleneknek, hosszabb távon pedig krónikus obstruktív légúti betegség (COPD) is kialakulhat.