Nem jött be a választóknak Biden háborús politikája, gondban lehetnek a demokraták a félidős választásokon
Bár sok baloldal elemző vélte úgy, hogy a globális konfliktusok többnyire a szuperhatalmak vezetőinek kedvezhetnek, viszont Biden esetében pont az ellenkezője történhet.
Fotó: EPA/YURI GRIPAS / POOL
Sümeghi Lóránt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány vezető elemzője a Kontrán fejtette ki, hogy milyen hatással van az orosz-ukrán háború Joe Biden amerikai elnök népszerűségére, és mi lehet ennek a következménye, különös tekintettel a hamarosan esedékes félidős választásokra.
Kifejti, hogy bár a tengerentúli baloldali elemzők úgy vélték, hogy a globális konfliktusok az esetek túlnyomó többségében a szuperhatalmak hivatalban lévő vezetőinek kedveznek, főleg akkor, ha valamilyen szinten érintetté válnak, ezért többen úgy gondolták, hogy Biden nem éppen fényes mutatói a szankciók és a történelmi segélycsomagok miatt emelkedhet.
Azonban nem így történt: nem növekedett, sőt, csökkentek a mutatók. A Pew Research és az NBC felmérései is arra mutatnak rá, hogy az amerikaiak 51 százaléka elutasítja a Biden külpolitikáját, 52 százalékuk pedig nem elégedett azzal, ahogy az USA szerepet vállal az ukrajnai helyzettel kapcsolatban. A válaszadók mindössze 28 százaléka válaszolta, hogy „nagymértékben“ bízik Biden képességeiben az orosz-ukrán krízis kapcsán, míg 44 százalék mondta, hogy „alig“.
Számos más témában is rosszul teljesített az elnök, 37 százalékos támogatottság mellett 46 százalék az elutasítottsága, ezt Sümeghi szembeállítja Donald Trump számaival, akinek 36 százalék volt az elfogadottsága és 50 százalék az elutasítottsága. Azok, akik a demokrata elnök iránt „elkötelezettnek“ tartják magukat, mindössze 16 százalékban elégedetlenek, és 42 százalékuk kifejezetten elégedetlen.
Az elemző kiemeli, hogy mindez nem jelentene nagy tragédiát, azonban hat hónap múlva félidős választások elé néz az Egyesült Államok, ennek a tétje pedig az elnöki adminisztráció mozgástere a hátralevő két évben, sőt, hatással lehet a 2024-es elnökválasztásra is.
Hozzáteszi, hogy ennek köszönhető, hogy az elnök motivációs tényezővé vált a republikánusok körében, ezt pedig számok is alátámasztják, ugyanis az amerikai jobboldal szavazóinak 71 százaléka mintegy Biden elleni népszavazásként tekint a választásokra, a demokraták körében pedig csak 46 százalék véli úgy, hogy a baloldalra leadott szavazatai kiállást jelentenek az elnök mellett.
Az adminisztráció másik problémája Sümeghi szerint az, hogy a választópolgárok más kérdéseket tartanak fontosnak, mint amelyekre a kormány és a demokraták a hangsúlyokat helyezik – megjegyzi, ezzel jelenleg világszerte számtalan baloldali kormány és párt is küzd. Az USA-ban a gazdaság állapotát és az inflációt mértékét tartják fontosnak a lakosok, azonban a demokraták inkább a rasszizmussal, a klímaváltozással és a faji hovatartozással foglalkoznak.
A harmadik dolog az, hogy jelenleg 10 százalékkal több a republikánus szavazók száma, akik úgy vélik, hogy ideje ismét áttolni a jobboldalra a Kongresszust. Ez annak tükrében érdekes, hogy négy évvel korábban pont fordítva volt, akkor a demokraták harcoltak azért jobban, hogy kékbe borítsák a törvényhozást.
A Századvég vezető elemzője szerint két megállapítást lehet levonni mindezek alapján: az egyik, hogy nem csak az elnök és a tanácsadói, de a baloldal is rosszul mérte fel, hogy mivel jár, ha az USA érintetté válik az orosz-ukrán konfliktusban, ugyanis úgy vélték, pozitív irányba mozdítja majd el a támogatottságukat a szerepvállalás.
A másik, hogy a tengerentúli baloldal relevanciadeficittel rendelkezik, ez pedig már most kihat a választói elérésre, aktivizálásra és mozgósításra, ezért a kérdés mindössze annyi, hogy vajon képesek-e a demokraták e kétosztatú akadálypályát hat hónapon belül felszámolni, vagy már most inkább a két év múlva esedékes elnökválasztásra fognak minden erejükkel koncentrálni?
