Sokkal lakhatóbb lehet a Jupiter fagyos holdja, mint korábban gondolták
Élhető környezetet biztosíthatnak az Europa holdon található befagyott, sekély vízfelületek.
NASA 
Tudósok megállapították, hogy a Jupiter egyik legnagyobb holdján sokkal több folyékony terület lehet, mint azt eddig feltételezték, ami azt jelenti, hogy egy újabb jelölttel bővült azoknak az égitesteknek a listája, amelyeken idegen élet után kutathatunk, esetlegesen a későbbiekben kolonizálhatjuk.
A Nature Communications tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a Stanford Egyetem asztrofizikusai leírták, az Europa jeges felszíne rendkívül porózus, ezekben a mélyedésekben pedig akár olvadt víz is megbújhat.
Egy elméletet is felállítottak, amit „dupla gerinc” hipotézisnek neveztek el. A teória szerint ha ezek a geológiai értelemben vett gerincek ugyanúgy alakultak ki, mint Grönlandon, akkor a Jupiter holdján sokkal több víznek kellene lennie, mint eddig gondolták – bár ezt valószínűleg addig nem tudjuk bebizonyítani, amíg nem küldünk a felszínére egy űrszondát.
Az elmélet még az Európán uralkodó, Földtől teljesen eltérő gravitációs erők figyelembevételével is helytállónak tűnik, mivel a hold két legnagyobb hegycsúcsának magassága és a köztük lévő távolság ugyanúgy megfelelően arányosnak tűnik.
Grönland esetében az alulról érkező, nyomás alatt lévő folyadék felfelé kényszeríti a jégtáblákat, ami két csúcsból álló gerincet eredményez, amelyek alatt vízzel teli nyílások alakulnak ki – ez azt jelenti, hogy az Europa jeges burka is tele lehet olvadt vízzel.
Természetesen a hipotézist nem tudjuk majd tesztelni további közvetlen megfigyelések nélkül, ám szerencsére a NASA éppen erre törekszik: 2024-ben indítja Europa Clipper nevű szondáját a jeges holdhoz, melynek fedélzetére egy speciális radart helyeznek majd, amely képes lesz feltérképezni ezeket a befagyott mélyedéseket.
