Húsvétra beköszöntött a világgazdaságot fenyegető stagfláció
A lassuló gazdasági növekedés, valamint az egyidejű magas infláció, azaz a stagfláció kettős rizikójával szembesül 2022-ben a világgazdaság.
Twenty20
A Brooking Institution gazdaságkutató műhely és a Financial Times üzleti napilap által kidolgozott Tiger index (Tracking Index for the Global Economic Recovery, a világgazdasági kilábalás követésére szolgáló indexcsoport) a növekedési lendület markáns gyengülését jelzi a tavalyi évhez képest a fejlett ipari gazdaságokban és a feltörekvő térségben egyaránt – olvasható az MTI beszámolójában.
Az FT-Brookings Tiger index az aktuális reálgazdasági aktivitást, valamint a piaci és a befektetői bizalmat veti össze e mutatók történelmi átlagával. A mutató jelenleg arra vall, hogy az erősödő inflációs nyomás, a kibocsátás bővülési ütemének lassulása és a gyengülő üzleti-fogyasztói bizalom a legtöbb gazdaságban visszahúzó erővel hat a növekedésre.
Eswar Prasad, a Brookings vezető közgazdásza szerint mindez felveti azt a kockázatot, hogy az idei év a geopolitikai átrendeződések, a beszállítói oldalon jelentkező tartós fennakadások és a piaci kilengések korszaka lesz, és mindezt meglóduló inflációs nyomás egészíti ki, korlátozott szakpolitikai mozgástérrel.
Prasad szerint valós a kockázata annak is, hogy amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elveszíti az inflációs narratíva feletti ellenőrzését, és végül az általa eddig jelzettnél is agresszívabb monetáris szigorításra kényszerül. A Brookings vezető közgazdásza szerint ez 2023-ban az amerikai gazdaság növekedésének markáns lassulásával járhat, és könnyű megoldások sem léteznek a helyzet elsimítására.
A koronavírus-járvány utáni világgazdasági kilábalásra mindenekelőtt a potenciálisan hatalmas ellátási oldali sokk gyakorol nyomást, az Ukrajna elleni orosz invázió és az Oroszországra emiatt kirótt szankciók ugyanis globális energiaellátási kockázatot jelentenek – olvasható a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő negyedéves előrejelzésében.
A Fitch prognózisa alapján idén 3 százalékos gazdasági növekedés várható az euróövezetben, ami 1,5 százalékponttal gyengébb erősödésként értékelhető, mint amit korábban a cégnél mértek.
Az 1991-ben alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) az ukrajnai háború miatt soron kívül összeállított térségi előrejelzésében 2,5 százalékponttal 1,7 százalékra rontotta a tevékenységi régiójára szóló idei egész éves növekedési becslését.
Az EBRD prognózisa szerint a magyarországi hazai össztermék, vagyis a GDP 2022-ben 3,5 százalékkal emelkedhet, ami az előző előrejelzésben szereplő ütemmel szemben 1,3 százalékpontos gyengülésnek számít.
