Finn külügyminiszter: felkészültünk a „különböző fenyegetésekre” Oroszország részéről a NATO-csatlakozás kapcsán
A finn külügyminiszter kijelentette, országa felkészült Oroszország „különböző fenyegetéseire” a NATO-csatlakozási kérelem kapcsán.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter a sajtó képviselõinek nyilatkozik a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos brüsszeli tanácskozása kezdetén 2022. április 6-án.
MTI/EPA/Olivier Hoslet
Pekka Haavisto finn külügyminiszter a CNN-nek adott interjújában az ország NATO-csatlakozási kérelméről beszélt, mindössze egy nappal azután, hogy a finn miniszterelnök megerősítette: akár heteken belül megszülethet a döntés az ország NATO-csatlakozási kérelme kapcsán.
A finn külügyminiszter azzal kezdte, hogy bár nem túl gyakran kerül szóba, Finnországnak egyébként igen erős hagyományos hadserege van: több mint 280 ezer tartalékossal, sorkatonai hadsereggel, F-35-ös vadászgépekkel. A vadászgépek kapcsán kiemelte, Finnország épp most fektetett be egy kicsit komolyabban a gépekbe, így rövidesen 60 darab F-35-ös érkezik az országba.
Habár az ország masszív védelemmel rendelkezik, a külügyminiszter rámutatott, az orosz-ukrán háború, illetve Oroszország alapvető agressziója miatt egyre komolyabb biztonsági kockázatokat látnak, ezért új fenyegetésekre kell felkészülniük. Úgy fogalmazott, ha szorosabban együttműködnek a NATO-val, úgy sokkal könnyebben kezelhetik ezen fenyegetéseket.
Oroszország már nem sokkal a háború kezdete után is többször fenyegetőzött Finnország és Svédország esetleges NATO-csatlakozási kérelme miatt, mondván, „nagyon komoly katonai és politikai következményei lennének”, ha valóban úgy döntenének, hogy csatlakoznak a szövetséghez.
Mivel Putyin már a háború elején egyenesen közölte, hogy az a célja, hogy visszavezesse a kilencvenes évek szintjére a NATO kelet-európai állomásoztatását, nem meglepő, hogy olyan országok is közel kerültek a NATO-hoz való csaltlakozás lehetőségéhez, melyek eddig hivatalosan a szövetségen kívül voltak.
Amikor a CNN munkatársa arról kérdezte a finn külügyminisztert, hogy Finnország végül miért változtatta meg álláspontját a NATO-csatlakozási kérelem kapcsán, Haavisto rámutatott: a háború kirobbanása is egy dolog, ám az, hogy Oroszország drasztikusan megváltoztatta fellépését Ukrajnában, és végtelenül agresszív támadásokat intéz az ország ellen, egyre nagyobb veszélyt jelent számukra is.
„Először is, Oroszország kész nagyobb kockázatot vállalni a szomszédságában. Másodszor pedig, kész több mint 100 ezer katonát egyetlen ponton összpontosítani, ahogy ezt láttuk Ukrajna határán is. Harmadszor pedig – bár ez inkább nyílt spekuláció, de – a nukleáris vagy akár vegyi fegyverek esetleges bevetésének veszélye is fennáll. Mindez természetesen a finnek biztonságát is érinti”.
Április elején Sauli Niinistö finn elnök a YLE svéd műsorszolgáltatónak nyilatkozva jelentette ki, bőven elegendő bizonyítékot lát arra vonatkozóan, hogy a finnek többsége szeretne csatlakozni a NATO-hoz, ugyanis a háború miatt alapjaiban megváltozott a finn közvélemény. A Keskisuomalainen című újság legfrissebb felméréséből pedig az is kiderült, hogy a finnek nagyon szeretnék, ha megerősítenék katonaságukat: a felmérés szerint a finnek 75 százaléka haladéktalanul szeretné megnövelni a katonai kiadásokat, s mindössze 9 százalék ellenzi azt.
