„Készen kell állni egy Oroszországgal szembeni nyílt háborúra”
Sir Richard Sheriff, a NATO korábbi európai parancsnok-helyettese figyelmeztetett mindenkit, hogy a legrosszabbra kell felkészülni.
Orosz katona a Donyeck megye déli részén fekvõ Volnovaha lerombolt kórházépülete mellett 2022. március 26-án. Az orosz csapatok által blokád alá vont kisváros lakóépületeinek 85 százaléka megsemmisült a harcokban. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/EPA/Szergej Ilnyickij
Sheriff ugyanis a Times Rádiónak úgy fogalmazott, hogy az atlanti szövetségnek készen kell állnia a háborúra Oroszországgal, mindazonáltal kritizálta a NATO eddigiek során tanúsított hozzáállását a konfliktushoz:
„A legrosszabb forgatókönyv a háború, ez pedig azt jelenti, hogy szemléletváltásra van szükség. Mindig fel kell készülni a legrosszabb eszkalációra. A NATO-nak fel kell erre készülnie. Mobilizálni, újrafegyverkezni kell, illetve elhelyezni a szükséges védelmi kapacitásokat a Balti-tengertől a Fekete-tengerig”
Sheirff felhívta a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyin számára egzisztenciális harc jelenleg az Ukrajna elleni háború, ha veszít, akkor „megy a levesbe”. A korábbi parancsnok-helyettes szerint ezért kiemelten magas a kockázata a súlyos eszkalációnak.
A 2011 és 2014 között szolgáló tisztviselő szerint kifejezetten aggasztó volt, hogy Európa mennyire keveset költ a védelmére, de elmondása szerint ez a sakkjátszma inkább a felkészültsége és a stratégián múlik.
„Még nem késő megmutatni, amink van. Jelenleg azonban nem látok erre utaló jelet. Ezen felül, sokkal nagyobb védelmi költésekre van szükség, legalább addig, amíg Putyin hatalmon van. Nem lesz addig béke Európában, amíg Putyin van a Kremlben”
A legújabb feszültséget a NATO és Oroszország között jelenleg Svédország és Finnország csatlakozási szándéka jelenti. A csütörtöki nap folyamán Moszkva már nukleáris eszkalációval is fenyegetett, ha a két skandináv ország belép.
