Több fotó és videó, valamint egyéb bizonyítékok állnak rendelkezésre, melyek azt bizonyítják, hogy az orosz erők szándékosan vették célba a civileket: megjelent egy felvétel egy orosz tankról, mely lakásokat ostromolt Mariupolban; több bizonyíték is van arra vonatkozóan, hogy kazettás bombákkal intéztek támadást a kramatorszki vasútállomás ellen; egyre több bizonyíték kerül elő, melyek azt bizonyítják, hogy fehér foszfort vetettek be ukrán városokban.

Mindez csak pár bizonyíték az orosz hadsereg tetteiről, melyet már a háború kezdete több alkalommal is azzal vádoltak, hogy szándékosan vették célba a civileket, és válogatás nélkül használtak olyan pusztító fegyvereket az ukrán városokban, melyek nagy valószínűséggel több ezer civil életébe kerültek.

Az EBESZ tagjai korábban megbízást adtak egy előzetes háborús bűnügyi értékelésre, melyben arra a következtetésre jutottak, hogy az orosz hadsereg „egyértelmű mintával” követte el a háborús bűncselekményeket az ukrán civilek ellen: az értékelés szerint az orosz hadsereg szándékosan, egy mintát követve vette célba és semmisítette meg a kórházakat, az iskolákat, valamint a civilek számára menekül szolgáló épületeket.

Az EBESZ megfigyelői kijelentették, amennyiben az oroszok nem ezt a mintát követték volna, úgy több ezer civil menekülhetett volna meg. Ehelyett szándékosan vették célba az ukrán lakosságot, többek között bombákkal, nehéztüzérséggel, rakétákkal és légicsapásokkal – derült ki a Guardian által is szemlézett 99 oldalas, igen komor hangulatú jelentésből.

A jelentésben a megfigyelők egyértelműen kijelentették: háborús bűncselekménynek minősül, ha a megszállók szándékosan veszik célba a civileket, ahogyan az is, ha olyan katonai célpont ellen intéznek támadást, mely várhatóan jelentősen komolyabb veszteséget okoz a civil lakosság számára, mint amennyit a megszállók nyernek a támadásokkal.

Az Associated Press márciusban a helyszínen járt, s a Mariupolban készített egyik videójukon tisztán látszik, hogy egy orosz harckocsi egy lakóépületet lő – ez csak egyetlen példa annak igazolására, amit már az ENSZ is megállapított. Nevezetesen azt a megállapítást tette, hogy az orosz erők által leginkább ostromlott területeken 126 többemeletes lakóépületben keletkezett komoly szerkezeti kár, míg 65 teljes egészében megsemmisült.

Annak ellenére, hogy 2008-ban megszületett az egyezmény, melyet 100 ország írt alá, s mely megtiltja a kazettás bombák bevetését, annak idején sem Oroszország, sem Ukrajna nem írta alá az egyezményt, most pedig több bizonyíték is előkerült, melyek tanúsága szerint az orosz hadsereg több alkalommal is bevetette a tiltott fegyvert Ukrajnában.

A BBC több bizonyítékot is összegyűjtött, melyek egyértelműen arra utalnak, hogy a kramatorszki vasútállomás ellen intézett orosz támadásban, melyben 57 civil vesztette életét, és több mint 100 megsérült, kazettás bombát vetettek be az oroszok. Ezt az is alátámasztja, hogy a helyszínen tartózkodó túlélők mindegyike arról számolt be, hogy több robbanás is történt, míg az ukrán televízió munkatársai a helyszín közelében több helyen is rábukkantak a szétszóródott bombákra.

Amikor a nemzetközi szervezetek arról beszélnek, hogy az orosz hadsereg bizonyítottan több alkalommal is kazettás bombákat vetettek be, egészen pontosan 134 ilyen esetről van szó. Ez a szám azonban igen masszív aggodalomra ad okot, főként abban a tekintetben, hogy a tiltott fegyverek használata akár egy komolyabb eszkalálódáshoz is vezethet, ám szakértők egyelőre nyugalomra intenek ennek kapcsán.

Az viszont rengeteg kérdést vet fel, hogy mégis milyen típusú támadás történhetett a hét elején a mariupoli kohászati üzem közelében, hiszen arról számoltak be, hogy az ismeretlen bomba becsapódása után rejtélyes fehér füst keletkezett a környéken, az ott tartózkodó három ember pedig hirtelen rosszul lett, s kórházba kellett őket szállítani. Az áldozatok beszámoltak a tünetekről is: elmondásuk szerint fülzúgást, szapora szívverést, szemgyulladást és az egyensúly hirtelen elvesztését tapasztalták az ismeretlen bomba becsapódása után.