Az ukrán háború hatása elérte Egyiptomot, veszélyben az ország gazdasága
Az ellátási lánc összeomlása miatt drasztikusan emelkedik az energia és a gabonák ára, valamint a turizmusból származó bevétel is hiányzik a kasszából.
Az ukrajnai háború gazdasági hatása messzire elér, Egyiptomot az élelmiszerellátás összeomlása fenyegeti, miután az ország által importált búza, kukorica vagy éppen az étolaj nagy része Oroszországból vagy Ukrajnából származik.
A hihetetlen mértékű drágulás a szegényebb rétegeket sújtja; egy kiló paradicsom ára négyszeresére emelkedett, sok család képtelen tejtermékeket vagy gyümölcsöt venni a gyermekeknek. Az energiaárak is az egekbe szöktek, egy hirtelen jött betegség pedig újabb terhet róhat a háztartásokra, amelyek már nem tudják fizetni az orvosi költségeket.
Kutatók és fejlesztési segélyszervezetek számításai szerint az Oroszország és Ukrajna között zajló háború a világ legszegényebbjeit érinti, és új válságot teremt a meglévő mellett. A két hadban álló ország sok nemzetet lát el búzával, étolajjal, műtrágyával vagy éppen energiával, a háború és a szankciók pedig hatással vannak az ellátási láncra.
Ian Mitchell, a Globális Fejlesztési Központ agytröszt munkatársa szerint a konfliktus további 40 millió ember elszegényedését okozta világszerte, és tízmilliók életét nehezíti. Az élelmiszerárak jelenleg 50 százalékkal magasabbak, mint fél évvel ezelőtt, ez pedig – a magas energiaárakkal együtt – óriási hatással lesz az alacsony jövedelmű országok lakosságára.
Egyiptom több mint 102 milliós lakosságából 70 millió ember az állami támogatások folytán jut kenyérhez és alapvető élelmiszerekhez. A világ legnagyobb búzaimportőrének új beszállító után kell néznie, és már tárgyalásokat folytat Franciaországgal és Indiával.
Állítólag a helyi gazdálkodók is több búzát vetnek, termésük 60 százalékát pedig eladják az államnak a nemzetközi piaci árnál alacsonyabb áron. Azok, akik ezt megszegik, pénzbírsággal és börtönbüntetéssel sújthatók – számolt be a ZDF.
A műtrágya és energia költségeinek emelkedése mellett a kukoricaimport elmaradása is komoly következményekkel járhat, az ország ugyanis nem termel a jószágok számára elegendő takarmányt. Ha nincs mivel etetni a szarvasmarhákat, nem lesz tej és hús sem.
A háború miatt az ország a turizmusból származó bevételtől is elesett, az oroszok és ukránok ugyanis nem látogatják többé a Vörös-tengert. Az ország arra kényszerült, hogy leértékelje valutáját, és hitelt kérjen a Nemzetközi Valutaalaptól. Szaúd-Arábia, Katar és az Emirátusok siettek segítségére milliárdos összegű segélyekkel.
A gazdag Öböl-országoknak gazdasági érdeke fűződik a kairói rezsim támogatásához, meg akarják előzni a 2008-ashoz hasonló kenyérlázadásokat, amelyek később az arab tavaszhoz vezettek. Elemzők szerint azonban a stratégia nem tartható hosszú távon, Egyiptomnak ugyanis már az ukrajnai háború előtt is voltak társadalmi és gazdasági problémái.
A szakértő úgy véli, mindez a rossz gazdálkodás eredménye, és hozzátette, a társadalom érdekei végső soron elsőbbséget élveznek az uralkodó katonai rezsim érdekeivel szemben.