Ezek Orbán Viktor javaslatai az „európai rezsicsökkentésre”
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke javaslatokat tett az Európai Uniónak, amelyek szerinte csökkentenék az európai rezsiárakat.
A Világgazdaság összegyűjtötte azt a három javaslatot, amely Orbán Viktor szerinte enyhíteni tudná a nyomást az európai energiaárakon, ezzel pedig rendet tudna tenni a féktelenné váló piacon:
- Ideiglenesen fel kell függeszteni a széndioxidkvóta-rendszert, az ETS-rendszert
- Szét kell választani a nagykereskedelmi villamos energia és a földgáz árát
- Szüneteltetni kellene azt a kötelezettséget, amely szerint bioösszetevőt kell keverni az üzemanyagokba
Orbán Viktor szerint ez könnyebbséget jelentene a piaci szereplőknek és a vásárlóknak is, amely megvalósítására azért van szükség, hogy alacsonyabbak, kezelhetőbbek legyenek a végfelhasználók számára már szinte „elviselhetetlen” áram-, gáz- és üzemanyagköltségek.
Mint a Világgazdaság is magyarázza, az ETS-rendszer azokat a vállalatokat bünteti széndioxid-kvóta kötelező vásárlásával, amelyek működésekor üvegházhatású gáz, mindenekelőtt széndioxid kerül a környezetbe. A rendszer célja, hogy a kvótavásárló vállalatok csökkentsék a károsanyag-kibocsátásuk, mivel arra ösztönzik őket, hogy kevesebb kvótát vásároljanak.
Orbán Viktor ennek a rendszernek a felfüggesztését javasolja, a VG szerint ugyanis miközben a fosszilis alapú energiatermelés és az ipari gyártás esetében a technológiaváltás idő- és költségigényes, a kvótavásárlás pluszkiadása azonnal jelentkezik, és begyűrűzik a végtermékek árába.
A VG szerint a jelenlegi árkörnyezetben a villamosáram árának 20-25 százalékát teszi ki a karbonkvóta-öltség, Magyarországon ez 800 milliárd forint költséget eredményez, amelyet a fogyasztókra hárítanak az energiatermelők. Jelenleg hatályos szabályozás alapján 2030-ig ebből 1655 milliárd forint bevétele lenne a költségvetésnek.
Orbán Viktor második javaslata szerint szét kell választani a földgáz és a villamosáram árát. A VG szerint a felvetett probléma lényege az, hogy a számos – főként geopolitikai – okból megdrágult földgáz szimplán magával rántott az európai villamosáram árát is, mivel az áramtermelés legnagyobb része gázüzemű erőművekben történik.
A jelenlegi villamos energia piacmodellben a földgáz-alapú technológiák a meghatározók az árak szempontjából és a piaci ár független attól, hogy földgáz-tüzelésű, nukleáris vagy megújuló termelői kapacitásból állították elő az energiát. A jelenlegi modell szerint ha a földgáz ára magas, akkor az energia ára is magas lesz.
A VG kiemeli, hogy ennek következtében a nukleáris, megújuló alapú termelők modellszerűen extraprofitot tudnak realizálni, mert az ő termelési költségük nem emelkedik meg, viszont a növekvő piaci áramárak miatt magasabb áron tudnak enerigát értékesíteni. Leegyszerűsítve: a drága földgáz felhúzza a nukleáris és megújuló energiából előállított áram árát is, amely azért problémás, mert az európai áram 20-30 százalékát állítják elő földgázból. Orbán Viktor pedig erre tett javaslatot: beavatkozó eszközzel, akár egy ársapkával tompítani kellene az árakat.
Orbán Viktor harmadik javaslata értelmében fel kell függeszteni azt a kötelezettséget, hogy biológiai anyagot kell keverni az üzemanyagba a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében. A VG azonban megjegyzi: a biológiai komponens jelentősen növeli az üzemanyagárakat.
A gazdasági lap szerint ma 1 liter benzin vagy gázolaj árából ez 20-30 forintot jelenthet, emellett pedig a bio-üzemanyag alapját képző kukorica és repce iránti kereslet jelentősen növekedett. Ez a szabályozás jelentősen növeli az árakat, ennek felfüggesztésével valóban csökkennének a benzinárak, de jelentősen visszavetné a környezetvédelemért folytatott küzdelmet.