Az ukrán külügyminiszter már most a második világháborúhoz hasonlítja a közelgő donbászi csatát
Az ukrán külügyminiszter már most a második világháborúhoz hasonlítja a közelgő donbászi csatát
A várható offenzívában harckocsik, repülőgépek és páncélozott járművek ezreit vetheti be Oroszország.
Dmitro Kuleba sajtótájékoztatóján arra szólította fel a NATO-t, hogy biztosítson több fegyvert Ukrajnának, és segítsen a háború sújtotta országának megakadályozni Oroszország további atrocitásait. Ha a Nyugat napokon belül nem nyújt segítséget Ukrajnának, túl késő lesz – húzta alá.
Hangsúlyozta: párbeszédre van szükség Oroszországgal a háború megállítása érdekében. A tárgyalások kimenetelét azonban a csatatéren történtek és a szankciók határozzák meg – szögezte le. Kérdésre válaszolva közölte, hajlandó találkozni Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, ha – mint fogalmazott – „ez segít megállítani a háborút„. Véleménye szerint azonban orosz kollégája inkább „blokkolni akarja” a tárgyalásokat, mint segíteni. „Minden egyes megjegyzés, amelyet Lavrov tesz, aláássa és blokkolja a tárgyalásokat” – fogalmazott.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján közölte: a NATO fenntartja és megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását rövid- és hosszú távon egyaránt, hogy Kijev megvédhesse magát az orosz agresszióval szemben. Elmondta, hogy a NATO a humanitárius segítségen felül kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosít eszközöket Ukrajna számára.
„A szövetségesek eddig is sokat tettek, és eltökéltek, hogy még többet tegyenek azért, hogy az ukránoknak sikerüljön megvédeniük országukat és otthonaikat, és visszaszorítani a megszálló erőket” – fogalmazott a főtitkár, és hozzátette: a tagállamok között egyetértés van abban, hogy „további nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy felhagyjon az értelmetlen háborúval„.
Tájékoztatása szerint a tagállamok külügyminiszterei egyértettek abban, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának – melyet a júniusi NATO-csúcstalálkozón véglegesítenek Madridban – figyelembe kell vennie a szövetség jövőbeli kapcsolatait Oroszországgal, valamint Kína növekvő befolyását a szövetség biztonságára. Emlékeztetett: Kína nem hajlandó elítélni Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és Moszkvához hasonlóan megkérdőjelezte a nemzetek jogát arra, hogy saját utat válasszanak biztonságuk szavatolásához. Kína állásfoglalása komoly kihívást jelent, amely még fontosabbá teszi az összefogást és a közös értékek védelmét – mondta.
Stoltenberg tájékoztatása szerint a miniszterek megállapodtak abban is, hogy fokozzák az orosz agresszió által fenyegetett más partnereknek, köztük a Grúziának és Bosznia-Hercegovinának nyújtott támogatásukat a két ország ellenálló-képessége megerősítésére. Megegyeztek továbbá, hogy fokozzák együttműködésüket az ázsiai és a csendes-óceáni partnerekkel olyan területeken, mint a kibervédelem, a dezinformáció, a tengeri biztonság, az éghajlatváltozás, mert – mint fogalmazott – „a globális kihívások globális megoldásokat igényelnek„.
Végezetül közölte: a miniszterek jóváhagyták a NATO új innovációs mechanizmusát (DIANA). A közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot Európában és Észak-Amerikában magában foglaló mechanizmus célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – tette hozzá.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter brüsszeli sajtótájékoztatóján kijelentette: az Egyesült Államok nem hagyja, hogy bármi az útjába álljon annak, hogy Ukrajnába küldje azokat a fegyvereket, amelyekre Kijevnek szüksége van az Oroszországgal szembeni ellenálláshoz. Washington azt is megvizsgálja, milyen új fegyvereket tud küldeni a háború sújtotta országnak – közölte.
Közölte, minden nap egyre több hiteles jelentés érkezik az Oroszország által korábban ellenőrzött ukrán területeken elkövetett gyilkosságokról, nemi erőszakról és kínzásokról. Azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg további atrocitásokat követhetett el, és követ el „ezekben a percekben is„. Oroszországnak döntenie kell, hogy előremutató diplomáciát kíván-e folytatni Ukrajnával – tette hozzá.
Kérdésre válaszolva az orosz energiától való európai függés fokozatos felszámolásának fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint Oroszország az energiaellátást fegyverként használja. Arról biztosított, hogy a cseppfolyósított gáz ellátásának növelésével az Egyesült Államok kiveszi a részét abban, hogy Európa mihamarabb leválhasson az orosz energiáról. Az amerikai diplomácia vezetője fontosnak nevezte továbbá a megújuló energiaforrásokra történő átállás felgyorsítását is.
MTI