Stoltenberg: a NATO komolyabb támogatást akar biztosítani Grúziának és Bosznia-Hercegovinának
A NATO főtitkára felszólalását azzal kezdte, hogy a szövetség komolyabb támogatást akar biztosítani Grúziának és Bosznia-Hercegovinának.
Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár sajtótájékoztatót tart Brüsszelben 2022. április 7-én, a NATO-tagországok külügyminiszterei kétnapos tanácskozásának második napján.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azzal kezdte beszédét, hogy a szövetség egy új csomag formájában nyújtana komolyabb támogatást Grúziának, melynek keretében megerősítenék az ország helyzetfelismerési lehetőségeit, a biztonságos kommunikációt, valamint a kibernetikai területet.
Bosznia-Hercegovina esetében ez pedig azt jelentené, hogy új védelmi csomagot dolgoznának ki az ország számára, mely az igényeiknek megfelelő támogatást biztosítaná, természetesen akkor ha az érintett országok is egyetértenek ezzel.
Kijelentette, a találkozón azért vesznek részt nem NATO-tagok is, mint például Finnország, Svédország, Grúzia, Bosznia-Hercegovina, Ausztrália és Japán, mert Oroszország tettei globális hatással bírnak, így ezen országokat is érinti a biztonsági kockázat.
Stoltenberg kiemelte, a „bátor ukránok” megsegítésére alkotott csomag részben azt a célt szolgálja, hogy az ukránok megvédhessék otthonaikat, ezzel együtt pedig az egész országot, és visszaszoríthassák az orosz erőket. A csomag magában foglalja mind a humanitárius segélyek, mind pedig a financiális támogatás további fokozását.
A főtitkár kijelentette, további lépéseket terveznek tenni a háború kapcsán, beleértve a kiberbiztonsági támogatást, illetve olyan felszerelések biztosítását Ukrajnának, melyek védelmet nyújthatnak az embereknek egy esetleges vegyi, vagy biológiai támadás ellen.
(Guardian)
