A Bécsi Orvosi Egyetem kutatói múlt héten tettek közzé az Exposure and Health című tudományos folyóiratban egy tanulmányt, amelyben összefoglalták jelenlegi ismereteiket a mikro- és nanoplasztikus részecskékről (MNP), és arról, hogyan kerülhetnek be az emésztőrendszerünkbe.

Az MNP-k aprók, mindössze 0,001-5 milliméter közötti mérettel rendelkeznek, gyakran szabad szemmel nem is láthatóak, míg a nanoműanyagok 0,001 milliméternél kisebbek, így kizárólag mikroszkópokkal detektálhatóak.

Azok az emberek, akik naponta legalább 1,5 liter vizet isznak műanyag palackokból, évente közel 90 ezer műanyag részecskét nyelnek le, míg akik kizárólag csapvizet fogyasztanak, akár 50 ezerrel is kevesebb káros anyagot vihetnek be szervezetükbe.

A tanulmány társszerzője, Lukas Krenner professzor elmondta, a mikroműanyagok fogyasztása rengeteg negatív hatással járhat, és főként azokra lehet veszélyes, akik meglévő, krónikus betegségekkel küzdenek.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

„Egy egészséges bélrendszer nagyobb valószínűséggel hárítja el az egészségügyi kockázatot, azonban a potenciálisan bekövetkező helyi változások, például krónikus betegségek vagy akár negatív stressz esetén, fogékonnyá válhatnak az MNP-k káros hatásaira” – magyarázta.

Hogy pontosan honnan származnak a legelterjedtebb MNP-típusok, mennyi ürül ki később a szervezetből, hogyan tudják az orvosok nyomon követni a szervezetben, és hogy vannak-e olyan természetes folyamatok, amelyek megemészthetik a műanyagot, mind-mind fontos kérdések, amelyekre csak az elkövetkező években kaphatunk választ.