Óriási jégvulkánok változtathatták meg a Plútó felszínét
Csillagászok azt állítják, bizonyítékot találtak arra, hogy a Naprendszer legnagyobb ismert törpebolygóján kriovulkanizmusra utaló jelenségek különleges felszíni struktúrákat hoztak létre.
NASA
2015-ben a NASA New Horizons űrszondája elszáguldott a Plútó mellett, és eddig soha nem látott felvételeket készített a távoli törpebolygóról. Évekkel később ezek az adatok még mindig új ismeretekkel szolgálnak, amint azt a Southwest Kutatóintézet tudósai által nemrégiben publikált tanulmány is mutatja.
Az egyik legérdekesebb terület a Szputnyik Planitia néven ismert, szív alakú jeges síkság, ahol több hatalmas kupolaszerű képződmény emelkedik a táj fölé, 1 és 7 kilométeres magasságban és 30 és 100 kilométeres szélességben.
E kupolák némelyike összeolvadt egymással, míg a legnagyobb szerkezetek buckás struktúrával rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy dombok és mélyedések szabálytalan mintázatát hozták létre.
A kutatócsapat szerint ez a fajta rendszer gyanúsan megegyezik a kriovulkanizmussal – ez a jelenség nagyon hasonlít a Földön ismert vulkanizmushoz, azonban forró, olvadt kőzet helyett jégből, vízből és ammóniából álló folyadékok törnek felszínre.
A mechanizmust más hűvös égitesteken, például a Szaturnusz Enceladus nevű holdján és a Ceres törpebolygón is megfigyelték, az új tanulmány pedig újabb bizonyítékokkal szolgál arra, hogy a kriovulkanizmus a Plútón ugyanúgy átalakíthatja a felszínt.
A régió szinte teljesen krátermentes, így geológiai szempontból meglehetősen fiatal lehet, ám ez a hipotézis csak újabb rejtélyeket vet fel. Mivel a kriovulkanizmushoz hőre van szükség, hogy az anyag folyadékszerű állapotban maradjon, a Plútó magjában vagy köpenyében jelen kell lennie a magas hőmérsékleteket biztosító körülményeknek, holott korábban úgy gondolták, a törpebolygó kizárólag fagyos komponensekből állhat.
