Mit érdemes tudni az Oroszország által Ukrajnában használt hiperszonikus rakétákról?
Az Egyesült Államok is megerősítette, hogy Oroszország hiperszonikus rakétákat vetett be Ukrajnában, ez pedig egy igen szomorú mérföldkő a háborúban.
Azzal, hogy Oroszország a hiperszonikus rakéták bevetése mellett döntött, az első ország lett, mely valódi harcban használja az igen nehezen nyomon követhető, és megsemmisíthető rakétákat.
Mi az a hiperszonikus rakéta?
Maga a hiperszonikus kifejezés azt jelenti, hogy a rakéta legalább ötször gyorsabb, mint a hangsebesség, az ennél is gyorsabb rakétákat pedig szuperszonikusnak nevezzük. A hiperszonikus sebességgel haladó rakéták nem számítanak nagy újdonságnak a fegyverkezésben, ám a ballisztikus rakétákkal ellentétben nem egy meghatározott pályát követnek, ugyanis képesek manőverezni a levegőben.
Három hiperszonikus rakéta létezik:
A hiperszonikus aeroballisztikus rakétákat a levegőből indítják, s bár ballisztikus repülési pályát követnek, képesek manőverezni: e technológiát az 1970-es és 1980-as években fejlesztették ki.
A hiperszonikus siklórakétákat (HGV) az interkontinentális ballisztikus rakétákhoz hasonlóan magasra lövik fel, melyek aztán lezuhanva alacsonyabb röppályán repülnek, eközben pedig módosítják sebességüket és pályájukat, majd a célpont megközelítésekor alámerülnek.
A hiperszonikus cirkálórakéták (HCM) fejlett szuperszonikus technológia segítségével a hangsebesség akár ötszörösére gyorsulnak, és a hagyományos cirkálórakétákhoz hasonlóan működnek, csak épp sokkal jobban manőverezhetőek.
Katonai szakértők úgy vélik, hogy Oroszország azért veti be ezeket az egyébként kifejezetten drága rakétákat, hogy megfélemlítse a Nyugatot, de az is elképzelhető, hogy ily módon próbálják leplezni az orosz hadsereg fejletlenségét. Mark Milley tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke úgy véli, ez a szituáció kísértetiesen hasonlít ahhoz, amikor a hidegháború idején elindult az űrverseny.
(Axios)