Oroszország felvázolta, mely 4 esetben vetne be atomfegyvereket
Dimitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke és a Nemzetbiztonsági Tanács jelenlegi helyettes-vezetője felvázolta, Moszkva mely esetekben nyúlna atomfegyverekhez.
Az orosz Topol interkontinentális ballisztikus rakéta a harmadszor megrendezett Nemzetközi Haditechnikai Fórumon a moszkvai Patrióta Parkban 2017. augusztus 22-én. (MTI/EPA/Jurij Kocsetkov)
Az Ukraina Pravda beszámolója szerint Medvegyev négy esetkört vázolt fel, amely esetében Oroszország „megnyomná a piros gombot”. Ezek közül több egyértelmű, az egyik azonban meglehetősen szélesen értelmezhető.
Medvegyev az első esetkörnek azt vázolta fel, hogy ha Oroszország területét atomfegyveres támadás éri, ebben az esetben biztosan ők is atomfegyverrel válaszolnának. A második esetkör szerint az atomfegyverek minden „egyéb” alkalmazása Oroszország vagy szövetségesei ellen szintén kiváltaná az orosz választ.
A harmadik esetkör szerint amennyiben Oroszország kritikus infrastruktúrájára támadnak oly módon, hogy az megbénítja a nukleáris elrettentő csapatokat, akkor is atomfegyvert fognak bevetni.
A negyedik esetkör pedig a legkevésbé tisztázott: Oroszország abban az esetben is atomfegyverhez nyúl, ha Oroszország vagy szövetségesei ellen olyan agresszív lépéseket tesznek, amely az „ország létezését fenyegeti”.
Ha végignézzük ezen eseteket, az első három viszonylag egyértelműnek tűnik: közvetlen támadást feltételeznek Oroszország és szövetségesei ellen, különösen atomtámadást, amelyre a reciprok válasz atomfegyver alkalmazása. A harmadik esetkör egyértelművé teszi, hogy ha kibertámadás történik például fontos orosz infrastruktúra ellen, ami az atomcsapatokat érinti, az is kiválthatja ezt a választ.
A negyedik esetkör viszont a leginkább problémás, különösen azon tekintetben, hogy Vlagyimir Putyin többször is arról beszélt, hogy Ukrajna azzal, hogy a Nyugathoz és a NATO-hoz kíván csatlakozni, Oroszország puszta létét fenyegeti.
Ha Putyin retorikájából indulunk, akkor Medvegyev gyakorlatilag deklarálta, hogy ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba, akkor jön az atomháború. Nincs teljesen tisztázva az sem, hogy milyen agresszív aktusok fenyegetik Oroszország létét, ez pedig széleskörű értelmezési lehetőséget ad a Kremlnek.
Vlagyimir Putyin még a háború negyedik napján rendelte el az orosz nukleáris elrettentő csapatok készültségi szintjének növelését. Az elemzők szerint ez elsősorban riogatás és blöff, de sokan aggódva reagáltak ezen eszkalációs lépésre.
