Az ázsiai országokból érkező vendégmunkások Magyarországon arányaiban egyre nagyobb szeletet hasítanak ki ebből a rétegből: a 2020-as, legfrissebb adatok szerint már több volt az országban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás, ráadásul előbbiek száma meredeken emelkedik, utóbbiaké csökken Magyarországon – olvasható a G7 beszámolójában.

A helyzeten valószínűleg az orosz-ukrán háború sem fog változtatni, mivel a mobilizálható ukrán munkaerőért zajló régiós és európai harcban Magyarország igencsak lemaradt a térség többi államától.

Csehországban, Németországban és Ausztriában is jobban járhatnak a menekültek havi fizetés tekintetében, ezért egyre nagyobb szükség lesz az ázsiai munkaerőre Magyarországon.

Erre a helyzetre a kormány is reagált. A magyar gazdaságban jelen lévő munkaerőhiányt enyhítendő 2021-ben egy törvénymódosítás jelentősen megkönnyítette kilenc ország állampolgárainak magyarországi munkavállalását, melyek a következők: Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró.

A lap meg szerette volna tudni a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól, mennyire enyhíti a munkaerőhiányt hatásosan a rendelet, és hányan juthattak be az országba, ám a tárca megtagadta az adatközlést, mégpedig arra hivatkozva, hogy bár a kormány valóban egyszerűsítette az adminisztrációs eljárást, de ettől még a munkaerő-kölcsönzésben részt vevő felek magánjogi szerződéséhez semmi köze.