A világ egyik legszegényebb országában már éhínséggel számolnak az orosz-ukrán háború miatt

Ez Szudán esetében különösen súlyos, amely már átélt az évtizedeken át tartó polgárháborúi miatt elképzelhetetlen éhínségeket. Jól mutatja a korábbi szudáni válságokat, hogy az ikonikus kép, amelyen egy keselyű egy csontsovány kisgyermeket figyel, Szudánban készült az egyik polgárháború idején.

Szudán jelenleg a búzaimportjainak 86-87 százalékát Oroszországból és Ukrajnából szerzi, ezért különösen sebezhetővé váltak – fogalmazott David Wright, a Save The Children segélyszervezet vezetője, amelyet az AFP idézett.

Szudánban ráadásul ismételten meglehetősen instabil a belpolitikai helyzet, októberben ugyanis Abdel Fattah Al-Burhan vezetésével katonai puccs történt, mely miatt a nyugati országok jelentősen csökkentették a segélyeket.

A bizonytalan helyzet miatt pedig a helyi valuta összeomlott, az élelmiszer, az üzemanyag és az áram árai pedig az egekbe szöktek. Szudánban ez azért is jelentős, mert Omar Al-Basírt, a Szudánt 30 évig vasmarokkal uraló, nemzetközi körözés alatt álló diktátorát, a nép akkora zavarta el, amikor a kenyér ára megemelkedett.

Az ENSZ már decemberben azt becsülte, hogy 14 millió embernek lehet szüksége humanitárius segélyre 2022-ben, azonban ez a szám akár a 20 milliót is elérheti, a szudáni lakosság csaknem felét.

David Wright arra is figyelmeztet, hogy a családok meglehetősen negatív taktikákhoz is nyúlhatnak a helyzet miatt, például kivehetik iskolából a gyermekeiket, valamint eladhatják feleségnek a 18 év alatti kislányokat.

Szudánban ráadásul 3.3 millió ember él „belső menekültként”, elsősorban a folyamatosan kiújuló darfuri etnikai konfliktus miatt, valamint 1 millió menekült tartózkodik az ország területén, elsősorban Dél-Szudánból, Etiópiából és Eritreából, ahol szintén konfliktusok dúlnak – az ő helyzetük pedig még nehezebb.

A Voice of America beszámolója szerint pedig az egy fokkal jobb társadalmi és gazdasági helyzetben lévő Kamerunban is már erősen érzik a háború hatását, a nyugat-afrikai ország ugyanis a búzájának 60 százalékát Oroszországból és Ukrajnából importálta.

Egy helyi kenyérárus szerint az árak is az egekbe szöktek: eddig egy félmázsás zsáknyi búzáért 35 dollár körüli összeget fizetett, amely most 50-60 dollárra nőtt. A helyzet hatására pedig Kamerun 26 millió lakosából 13 millió nem fér hozzá megfelelő módon kenyérhez.

A kameruni kormány már arra kérte a helyieket, hogy ameddig a búzaválságot meg nem oldják, próbálják valamivel helyettesíteni azt. A kormány azt is egyértelművé tette, hogy a jelenlegi problémás helyzetért az orosz-ukrán háború tehető felelőssé.