Bírálatok érik Bident az Ukrajnának nyújtott segítség üteme és tartalma miatt
A republikánusok szerint az elnököt „húzni-vonni kellett odáig, ahol most van”, és ha általában helyesen is cselekszik, azt nem teszi elég gyorsan.
Fotó: Joe Biden amerikai elnök az Ukrajnának nyújtandó további biztonsági segélyekrõl beszél a washingtoni Fehér Házban 2022. március 16-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában.
MTI/AP pool/Patrick SemanskyLinda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete vasárnap a CNN Állam az Unióban című műsorában reagált Volodimir Zelenszkij azon kijelentésére, miszerint minden lehetőséget ki kell használni a Putyinnal való tárgyalásra, mert ha a béke megteremtésére tett kísérletek kudarcot vallanak, az egy harmadik világháború kitörését jelenti.
„Támogattuk a tárgyalásokat, amelyeket Zelenszkij elnök megkísérelt az oroszokkal, és azért használom a megkísérelt szót, mert a tárgyalások egyoldalúnak tűntek, az orosz fél nem hajlott a tárgyalásos és diplomácia megoldás semmilyen lehetőségére”
– mondta Thomas-Greenfield.
A nagykövet azt is elmondta, az invázió kezdete előtt is próbálták békés úton rendezni a konfliktust, de a diplomáciai erőfeszítésekre az oroszok nem reagáltak jól, és a helyzet most is változatlan.
Joe Biden amerikai elnök – aki a háborúhoz való hozzáállása miatt növekvő elégedetlenséggel néz szembe – csütörtökön Brüsszelbe utazik, hogy meghallgassa Lengyelország javaslatát arról, hogy a NATO békefenntartó csapatokat küldjön Ukrajnába. Thomas-Greenfield szerint valószínűtlen, hogy ez megtörténjen, de bármilyen döntés is születik, az bizonyos, hogy amerikai csapatok nem lesznek a helyszínen, az elnök világosan fogalmazott ezzel kapcsolatban.
„Más NATO-országok dönthetnek úgy, hogy katonákat küldenek Ukrajnába, ez az ő saját döntésük lesz. Nem akarjuk ezt az Egyesült Államokkal vívott háborúvá fokozni, de támogatni fogjuk a NATO-szövetségeseinket.”
Zelenszkij szerdai kongresszusi beszéde után a Fehér Ház 800 millió dolláros katonai segélyt jelentett be egy 13,6 milliárd dolláros csomagot követően, Biden azonban elutasította a repüléstilalmi zóna létrehozását, és ellenezte a lengyel MIG vadászrepülőgépek átadását Ukrajna részére.
A republikánusok bírálták az Egyesült Államok támogatásának ütemét és tartalmát, John Barasso szenátor szerint ez elnököt „húzni-vonni kellett odáig, ahol most van” – számolt be a The Guardian.
„A Kongresszus hozta a döntést az orosz olajat betiltó szankciókról, a fegyverekről és a nagy segélycsomagról. Az adminisztráció eddig mindössze 1 milliárd dollárt szabadított fel. Lehet nem is lennénk ebben a helyzetben, ha a szankciókat azelőtt hozzák meg, mielőtt a tankok elindultak volna.”
A szenátus kisebbségi vezetője, Mich McConnel is azt nyilatkozta a CBS műsorában, Bidennek „szintet kell lépnie a játékban”. Úgy véli, az elnök általában helyesen cselekedett, de soha nem tette meg elég gyorsan.
Biden szövetségesei között is fokozódik az aggodalom, Dick Durbin demokrata szenátor légi támogatás sürget Ukrajna védelme érdekében. Azt kéri, a lengyel légierő harmadát küldjék Ukrajnába, Lengyelország biztonságát pedig szavatolják olyan módszerekkel, amelyek összhangban állnak a NATO-val, és nem jelentelen kockázatot a háború fokozódása szempontjából.
Az ukrán elnök is nehezményezte, hogy csak gazdasági és korlátozott katonai segítséget kapnak. Úgy véli, ha Ukrajna NATO-tag lenne, nem kezdődött volna el a háború, de látszólag már lemondott róla, hogy országa a szövetség részévé váljon.
