Putyin: a Krím-félszigetet fel kellett szabadítani a siralmas állapotából
Vlagyimir Putyin a Krím-félsziget annektálásának nyolcadik évfordulója alkalmából nagybeszédet tartott, amelyben természetesen az „ünnep” tárgyára is kitért.
Fotó: Twenty20
Putyin elmondta, hogy a Krím-félszigetet szerinte meg kellett menteni a „siralmas állapotából”, amelyben az Oroszországgal való újraegyesülés előtt volt – idézte a TASS. A megmentés alatt a 2014-es annektálásra gondolt az orosz elnök, ami a nemzetközi joggal is szembement.
„Muszáj volt kihúzni a Krímet abból a siralmas állapotból, amelyben Szevasztopollal együtt voltak, amikor egy másik állam részei voltak, amely csak azokkal a pénzekkel támogatták ezen régiókat, ami éppen maradt”
Putyin hangsúlyozta, hogy 2014 óta Oroszország nagyon sok mindent tett, hogy „felemelje” Krímet és Szevasztopolt. Erre példaként különböző infrastrukturális és energiaügyi beruházásokat hozott fel:
„Vannak bizonyos dolgok, amiket szabad szemmel nem lehet látni. Ezek alapvető dolgok – gáz és energiaellátás, közösségi szolgáltatások, úthálózat helyreállítása, új utak építése, autópálya- és új híd építése”
Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak további terveik is vannak a Krímre vonatkozóan, amelyeket minden bizonnyal a gyakorlatban is alkalmazni fognak. Putyin nem fejtette ki, hogy pontosan milyen tervekre gondol.
A Krím-félszigeten még Viktor Janukovics bukását követően egy törvényességében erősen kérdőjeles népszavazást tartottak, amelynek keretében úgy döntöttek a krímiek, hogy újraegyesülnek Oroszországgal.
Nem sokkal a krími újraegyesülést követően Donyeckben és Luhanszkban is szakadármozgalmak indultak el, amely végül polgárháborúba züllesztette a Donyec-medencét. A szakadárok mögött elsősorban orosz támogatás állt, várhatóan pedig „függetlenségük” kikiáltása esetében azonnal csatlakoznának Oroszországhoz.
