Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Putyin lefektette a követeléseit Ukrajnával szemben

Putyin lefektette a követeléseit Ukrajnával szemben

Putyin lefektette a követeléseit Ukrajnával szemben
Fotó: EPA/Pool/Alexander Vilf

Vlagyimir Putyin csütörtök délután, a Recep Tayyip Erdogan török elnökkel lezajlott telefonbeszélgetésén fektette le Oroszország pontos követeléseit.

A BBC Ibrahim Kalintól, Erdogan egyik vezető tanácsadójától és szóvivőjétől tudta meg, hogy az orosz követelések alapvetően két kategóriába esnek: az egyik „egyszerűbben teljesíthető”, a másikban pedig közvetlen egyeztetés szükséges Putyin és Zelenszkij között.

A cikk a videó után folytatódik

Az első kategóriába tartozó követelések között szerepel, hogy rögzíteni kell Ukrajna semlegességét, amelybe beletartozik, hogy semmilyen körülmények között nem lehet a NATO tagja – ez valószínű teljesülni fog, mivel erre Zelenszkij is utalt.

Ebbe a kategóriába tartozik Ukrajna demilitarizálása is, amely lényegében azt jelenti, hogy minden olyan fegyverüket le kell szerelniük, amely fenyegetést jelent Oroszország számára. Vannak követelések az orosz nyelv védelmére vonatkozóan (feltehetően a kirekesztő nyelvtörvény hatályan kívül helyezése), viszont már egy fokkal zavarosabb, az úgynevezett „nácimentesítés”.

A BBC is megjegyzi, hogy ez személyesen Zelenszkij számára kifejezetten sértő, mivel maga az ukrán elnök is zsidó vallású és voltak olyan felmenői, akik a Holokauszt során vesztették életüket. A törökök szerint azonban ennél elegendő lehet az, hogy az ukrán kormány nyilvánosan elítéli a neonácizmus minden formáját és megígérik a fellépést ellenük.

Kalin szerint a második kategóriába eső követelések közvetlen tárgyalást igényelnek Zelenszkij és Putyin között. Ezekről a követelésekről nem beszélt részletesen, mindössze annyit mondott, hogy a Donyec-medencét és a Krímet érintik.

Bár a török oldal erről nem mondott semmit, feltehetően arról van szó, hogy az ukránoknak el kellene ismernie Donyeck és Luhanszk függetlenségét, valamint azt, hogy az illegálisan annektált Krím-félsziget Oroszország területe.

Utóbbival az a probléma, hogy Oroszországnak semmi jogalapja nincs a Krím elfoglalására, mi több, még Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése előtt Moszkva alá is írt egy szerződést, mely deklarálja a félsziget Ukrajnához való tartozását.

Kérdés azonban, sikerül-e megállapodni abban, amit az ukránok vezettek elő, miszerint Oroszországnak fedeznie kell az ország újjáépítését. Ott van problémaként az is, hogy betűre pontosan meg kell fogalmazni a megállapodás szövegét, mert a Minszki Megállapodásnál láthattuk, hogy ez fatális félreértésekhez vezethet.

Amit még fontos megjegyezni ennek kapcsán, az egy egyszerű hatalmi mechanizmus: mi van akkor, ha Oroszország túlterjeszti követeléseit? Például Donyeck és Luhanszk függetlenségén túl Harkov vagy Herszon függetlenségét is elkezdi követelni. Ezek súlyos kérdések, amire abszolút garanciákat kell biztosítani Ukrajna számára.