Újabb katonai sikerekről számolt be az orosz védelmi minisztérium
Oroszország is szokott aratni komoly katonai sikereket, még ha erről a nyugati médiában kevesebb szó is esik.
Egy ukrán katona pihen, miközben sûrû füst száll fel egy közeli kigyulladt olajtárolóból Kijevben 2022. február 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen.
MTI/EPA/Alisa YakubovichTizenegy újabb ukrán légvédelmi rendszer, köztük egy SZ-300-as üteg megsemmisítéséről számolt be csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az előző nap eseményeiről ismertetett hadijelentésében.
Konasenkov szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán összesen 46 ukrán katonai létesítményt tett harcképtelenné. Szerda este a Rivne megyei Szárniban nagypontosságú rakétákkal végrehajtott légicsapás számolt fel egy hadianyagraktárat, amelyben egyebek között Tocska-U típusú harcászati rakétákat is tároltak. A tábornok szerint az elmúlt nap alatt egy ukrán Mi-24-es és egy Mi-8-as helikopter, valamint 12 drón, köztük három Bayraktar TB-2-es semmisült meg.
Konasenkov azt mondta, hogy a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett ukrajnai háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 181 repülőgépet és helikoptert, 172 pilóta nélküli légi járművet, 170 légvédelmi rakétarendszert, 1379 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 133 rakéta-sorozatvetőt, 514 tüzérségi ágyút és aknavetőt, és 1168 különleges katonai járművet veszítettek el.
Eduard Baszurin, a donyecki „népi milícia” parancsnokhelyettese, szóvivő azt mondta, hogy a „népköztársaság” területén eddig 95 települést „szabadítottak fel”.
Konasenkov azt ígérte, hogy az orosz védelmi tárca hamarosan újabb, ukrajnai biolaboratóriumok munkatársaitól származó dokumentumokat tesz közzé. Ezek, mint mondta, egyebek között arról szólnak, hogy Ukrajna területéről az Egyesült Királyságba és más európai országokba nagy mennyiségű emberi bioanyagot szállítottak. Emellett, a szóvivő állítása szerint, az Egyesült Államok egy harkivi laboratóriumban titokban tanulmányozta, hogyan lehet denevérek segítségével betegségeket emberre átvinni.
Az orosz védelmi tárca szerint csütörtök hajnalban mintegy háromszáz mariupoli menekülttel újabb 13 autóbusz érkezett Rosztov megyébe. Korábban a tárca azt közölte, hogy kétszáz autóbuszból négy konvojt alakítottak ki az Azovi-tenger partján fekvő, az orosz erők által ostromlott város lakosainak evakuálására. Az első két busz, 59 menekülttel, kedd este lépte át a határt.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a donyecki „népi milícia” tagjai ellenőrzik, hogy a Mariupolt elhagyó férfiak nem viselik-e magukon a harcokban történő részvétel jegyeit, például fegyverek vagy lőszerek hosszan tartó viselésének nyomát. Azt is vizsgálják, hogy nincsenek-e rajtuk tetoválások, amelyek az ukrán fegyveres erők, vagy nacionalista zászlóaljak tagjaiként azonosítják őket. Gyenyisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője a Pervij Kanal televízióban azt mondta, hogy a humanitárius folyosókon civilbe átöltözve szökni próbáló nacionalisták kivágják bőrükből a tetoválásokat.
Mihail Mizincev orosz vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős tárcaközi koordinációs parancsnokság és az orosz Nemzeti Védelmi Irányítási Központ vezetője szerda éjjel kijelentette, hogy a nap folyamán 31 367 civilt, köztük 89 külföldit sikerült kimenekíteni Mariupolból. A tábornok szerint mindössze 36 menekült távozott az ukrán kormányerők ellenőrizte területre, a túlnyomó többség azt kérte, hogy Oroszországba vagy az ukrán Zaporizzsja és Herszon megye orosz fennhatóság alá tartozó területeire vigyék őket.
A Herszonból kimenekített külföldiek közül 71-en az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) munkatársai, kilencen görög, illetve pakisztáni állampolgárok. Mizincev szerint az ukrán erők nemhogy segítették, hanem ellenkezőleg, gátolni próbálták az evakuálást.
Donyeckben leállt a vízellátás, miután ukrán csapás miatt áram nélkül maradt egy szivattyútelep. A helyi hatóságok szerint Horlivka (Gorlovka) településen kritikus helyzet alakult ki a vízhiány miatt, és csütörtökre virradóra a donyecki és a luhanszki „népköztársaság” területén több települést tüzérségi támadás ért.
A tábornok szerint az orosz védelmi minisztérium nyilvántartása csaknem kétezer ukrán településről 2 688 726 olyan ember adatait tartalmazza, aki jelezte, hogy Oroszországba kíván távozni, és ez a lista egy nap alatt 10 657 névvel bővült.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma csütörtökön azt közölte, hogy a háború kezdete óta több, mint kétezer tonna rakományt küldtek a Moszkva által függetlennek tekintett donyecki és luhanszki „népköztársaság”, valamint Ukrajna lakosainak. Az élelmiszerből és alapvető szükségleti cikkekből álló rakományokat Belgorod és Rosztov megyében, valamint az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krímben állítják össze.
A TASZSZ hírügynökség hivatalos forrásra hivatkozva azt írta, hogy „Donyec-medencéből és Ukrajnából” eddig csaknem 285 ezer menekült érkezett Oroszországba, köztük 13 ezren szerdán. Számukra 32 régióban alakítottak ki ideiglenes szállásokat.
Beszámolója szerint az ukrán hadsereg Harkiv környékén tüzet nyitott egy menekülteket szállító buszkonvojra, aminek következtében legkevesebb négyen életüket vesztették. Megismételte a vádat, hogy az ukrán „nacionalisták” nem engedik az Oroszország irányába megnyitott humanitárius folyosókon át távozni az orosz lakosságot, aki pedig erre kísérletet tesz, arra lőnek.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő Telegram-bejegyzésében a „cinizmus megnyilvánulásának” nevezte, hogy a La Stampa című olasz lap címlapfotóját, amelyen a Donyeck belvárosa elleni hétfői ukrán rakétacsapás áldozatai, valamint gyászolók és mentők láthatók, azzal a képaláírással látta el, hogy „Kijevet az utolsó ostrom fenyegeti”
Forrás: MTI
