Eddig 400 millió munkahely látta kárát a koronavírusnak
Az ENSZ Munkaügyi Szervezet (ILO) egy új tanulmányban hozta nyilvánosságra azokat a számokat, amiktől valamennyien féltünk: eddig 400 millió teljes munkaidejű állás szűnt meg a koronavírus-járvány következtében.
Az ENSZ Munkaügyi Szervezet (ILO) egy új tanulmányban hozta nyilvánosságra azokat a számokat, amiktől valamennyien féltünk: eddig 400 millió teljes munkaidejű állás szűnt meg a koronavírus-járvány következtében.
Az eddig is látszódott a különböző jelentésekből, gazdasági jóslatokból, hogy precedens nélküli pusztítást végez a koronavírus-járvány a munkaügyi piacon, aminek különösen a társadalom szegényebb tagjai ihatják meg a levét. Most megérkezett a jelentés, ami alátámasztja a félelmeket, ami szerint 400 millió embernek mondtak fel a pandémia miatt.
„Egyre rosszabb a helyzet, a munkaerőpiaci válság egyre inkább mélyül. A válság nagyon erősen sújtja az amerikai földrészt, az egész világon itt szűnt meg a legtöbb munkahely, de a válságnak még egyáltalán nincs vége”
mondta Guy Ryder, az ILO vezetője.
A kontinensek viszonylatában Dél-Amerika járt a legrosszabbul, ugyanis az elveszett munkaórák száma meghaladta a 20%-ot, míg Észak-Amerikában ugyanez a szám 15,3%, ami konkrét számokra lefordítva 70 millió megszűnt munkahelyet jelent.
Európában, Ázsiában és az arab ország döntő többségében nem voltak ilyen súlyosak a számok, ettől függetlenül a helyzet itt sem baráti, ezen térségekben a munkahelyek 13%-a szűnt meg. A legkevesebb problémát Afrikában okozta eddig a járvány és annak következtében történő leállások, 12%-os a munkahelyek vesztesége a kontinensen.
A szektorok szempontjából a kiskereskedelemben és a gyáriparban történt a legnagyobb pusztítás, míg a mezőgazdaság, az oktatás és az egészségügy úszta meg legjobban. A nemek tekintetében viszont szignifikánsan érzékenyebben érinti a nőket a pandémia gazdasági hatása, és az ILO vezetőjének elmondása szerint akár évtizedekkel is visszafejlődhet az egyenjogúsági tendencia.
Ryder szerint három forgatókönyv van a jövőre nézve, de semelyik sem sugallja azt, hogy mindent vissza lehet állítani úgy, mintha a járvány ki sem tört volna. Úgy véli, ha ősszel ténylegesen jön a koronavírus-járvány második hulláma, akkor az annak eljöveteléig teremtett munkahelyek ellenére is az év végi veszteség 11.9%-os lehet, vagyis 390 millió munkahely.
Ha esetleg nem, és relatíve gyorsan fel tudunk ocsúdni a válságból, akkor „csak” 1.2%-os lesz a mínusz az újrateremtett munkahelyeken felül, viszont ez is 34 millió munkahely megszűnését jelenti. Az ILO vezetője ennek okán globális együttműködést sürget, mivel szerinte a most meghozott döntések akár 2030-ig is befolyásolhatják a globális gazdaság sorsát.
