Rejtélyes anyagot fedeztek fel a Föld magjában

Tudósok több mint fél évszázadon át úgy gondolták, hogy a Föld belseje olvadt külső magból áll, amelyet egy sűrű, szilárd vasötvözetből álló, gömbszerű képződmény vesz körül, a Nature tudományos folyóiratban február 9-én publikált új kutatás azonban teljesen más szemszögből világított rá bolygónk szerkezeti felépítésére.

Számítógépes szimulációk azt sugallják, hogy a Föld forró és nagy nyomás alatt álló belső magja szuperionos állapotban létezhet, vagyis hidrogén-, oxigén- és szénmolekulák örvénylő keverékéből tevődik össze, amely állandóan átcsapódik egy vastag vasrácson. Soron kívül Andrei Mangra zokogva adott interjút, késsel kergették a támadói a lakásában

A bolygó magjában elképesztő erejű nyomás és a Nap felszínéhez hasonló, elképzelhetetlen forróság uralkodik. Egy 2021-ben közzétett, a Föld szeizmikus hullámtípusait vizsgáló tanulmányban kimutatták, hogy a mélyben valójában nem szilárd vas található, hanem valamilyen puha, kásás anyag, ami különböző halmazállapotokból áll.

Kutatók viszont nem voltak biztosak abban, hogy pontosan milyen kémiai kompozícióval rendelkezik a szóban forgó, furcsa állagú anyag – mivel a maghoz gyakorlatilag lehetetlen hozzáférni, ezért komputeres szimulációt állítottak össze, amelybe betáplálták a szeizmikus adatokat, ezáltal rekonstruálták a mélyben lejátszódó folyamatokat.

Miközben egy szabályos, szilárd halmazállapotú anyagban az atomok ismétlődő rácsszerkezetbe rendeződnek, tudósok bebizonyították, hogy a Föld magjában ehelyett szuperionikus ötvözetté alakulnak át, mégpedig vasatomok különleges vázává, amely körül a többi elem az erőteljes konvekciós áramlások révén szabadon mozoghat.

Ha a szimuláció tükrözi a valóságot, akkor a kásás, pépszerű szuperionos anyagok szüntelen kavargása segíthet megmagyarázni, miért tűnik úgy, hogy a belső mag szerkezete időnként megváltozik, illetve arra is választ adhat, miként jönnek létre a Föld mágneses terének kialakításáért felelős folyamatok.