Gyorsan változik a Magyarországon dolgozó vendégmunkások összetétele : 2020 végén már több volt az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás. Leggyorsabban a vietnámi és dél-koreai vendégmunkások száma emelkedik.

Az elmúlt egy-két évben Vietnámból, Mongóliából, Indonéziából, kisebb számban Fülöp-szigetekről érkeztek leginkább vendégmunkások, és várhatóan az ezekből az országokból érkező munkások száma fog növekedni az idén is – olvasható a G7 beszámolójában.

A szakszervezetek tapasztalatai szerint a vendégmunkások egyre erősebb jelenléte egyre több súrlódást, munkahelyi feszültséget is okoz a nyelvi akadályok és kulturális különbségek miatt. Ha például az iszlám hívő vendégmunkásoknak a munkáltató imaszobát alakít ki, de a helyi szakszervezetnek nem biztosít irodahelyiséget, az konfliktusokhoz vezethet.

Gyakran az ázsiai vendégmunkások „akkor is bezzeg” kategóriába kerülnek egy üzemvezető szemében, ha nem is annyira kiemelkedően megbízhatóak, és hozzájuk képest a túlórákat a családi életük miatt nem vállaló magyar munkás hirtelen lusta lesz a vezetőjük szemében.

Ezek nagyon rossz folyamatok. Nehezíti a helyzetet az is, hogy az ukránok és a szerbek belépnek a szakszervezetbe, de az ázsiaiak soha, jóformán nem is értik a koncepciót – figyelmeztetett a lap.

A vendégmunkások jelenléte miatt egyes szektorokban lassulhat a bérnövekedés dinamikája, mégpedig a több potenciális munkavállaló miatt. A közelmúlt fejleménye, hogy a vállalatok elkezdtek versenyezni a megbízható és magasabb bérrel átcsábítható ázsiai munkavállalókért. Régebben még azt hitték, hogy a vendégmunkások a minimálbérért jönnek ide dolgozni.