Extrém módon leterhelte a kriptobányászat a környezetet, mióta Kína betiltotta
Hiába szerették volna a döntéshozók zöldebbé varázsolni az országot, a kriptovaluták bányászatának betiltásával meglepő módon ennek éppen ellenkezőjét érték el.
A bitcoin szén-dioxid lábnyomának felülvizsgálatára irányuló egyik legfrissebb tanulmányban kimutatták, hogy a kriptopénzek előállításának hálozatát tápláló megújuló energiaforrások aránya a 2020-ban mért átlagos 41,6 százalékról 2021 augusztusára 25,1 százalékra csökkent.
A kutatás során azt is megállapították, hogy a bitcoin bányászata révén évente 65,4 megatonna szén-dioxid kerül az atmoszférába, ami Görögország éves szintű emissziójával egyenlő.
2021 májusában a kínai hatóságok elrendelték a kriptobányászat és a kriptokereskedelem visszaszorítását, a szabályozóbizottságok többek között megtiltották a pénzintézeteknek, hogy digitális coinokkal kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtsanak az ügyfeleknek, melynek következtében sok bányász Kazahsztánba és az Egyesült Államokba menekült.
A bitcoin bányászatot működtető megújuló energiaforrások csökkenésének egyik oka, hogy a hálózat már nem jutott hozzá a kínai Szecsuán és Jünnan tartományok olcsó vízenergiájához – mondta az Euronewsnak a tanulmány egyik szerzője, az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Alex de Vries.
„Azért volt ekkora mennyiségű megújuló energiaforrásuk, mert Kínán belül tudtak mozogni, és a nyári hónapokban vízenergiával hajtották a bitcoin farmokat, míg télen szenet használtak” – magyarázta de Vries.
A szakember hozzátette, amint átköltöztek Kazahsztánba, ismét szenet kezdtek el alkalmazni, a közép-ázsiai országban pedig ezt óriási mértékben teszik, ezért megnőtt a szén-dioxid emisszió szintje, tovább rontva a légkör egyébként sem túlságosan rózsás állapotát.
Habár a folyamatok megállítása mostantól nehéz feladat lesz, a világ vezetői próbálkoznak enyhíteni a kriptovaluták által okozott környezeti károkon, tavaly például több mint kétszáz cég és magánszemély indította el az úgynevezett kriptoklíma-megállapodást, amelyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2030-ra nettó zéró működést valósítanak meg, ami elsősorban a zöld energiára történő átállást jelentené.