74 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg az orosz légicsapások során
Miután csütörtök hajnalban az orosz erők bevonultak Ukrajnába, szinte egy szempillantás alatt eszkalálódtak az események, és azóta már több halálos áldozatról is érkeztek jelentések.
Sérült radarrendszerek és egyéb berendezések egy ukrán katonai létesítményben a délkelet-ukrajnai Mariupol városban 2022. február 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnalban katonai mûvelet végrehajtását rendelte el a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak az oroszbarát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A nyugati világ elítélte az orosz hadmûveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
MTI/AP/Szergej Gric 
Előzmény:
Putyin csütörtök hajnalban elrendelte Ukrajna megszállását, amire az oroszok „különleges hadműveletként” hivatkoznak, és azzal indokolták a háború megkezdését, hogy „megvédik a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat”, az ott folyó fegyveres atrocitásoktól.
A háború hajnali kezdete óta az orosz fegyveres erők már 74 ukrán katonai célpontot semmisítettek meg, melyek között szerepel 11 repülőtér, 3 parancsnoki központ, egy ukrán haditengerészeti őrhely, az ukrán hadsereg 18 S-300-as radarja, és a Buk elnevezésű légvédelmi rendszere is.
Az orosz hadsereg csapatai emellett lelőttek egy ukrán harci helikoptert is, valamint összesen négy darab harci drónt, s bár az orosz média állítása szerint „nem támadják az orosz városokat és a civileket”, mégis több tragikus jelentés is érkezett annak kapcsán, hogy több civil is életét vesztette az orosz csapásokban.
Putyin közben egyre furcsábban csavarja a történetet, és azt a meglátását próbálja erőltetni, hogy szükséges volt Ukrajna megszállása, mivel az orosz hadsereg „csak a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat védi” a „kijevi nacionalista kormány által elkövetett népirtás ellen”.
