Orosz-ukrán válság: Ferenc pápa úgy érzi „összetöri a szívét” a háborús fenyegetés
Ferenc pápa személyes fájdalmára utalt az orosz-ukrán konfliktusokkal kapcsolatban, valamint elítélte a nemzetek közötti együttélést destabilizáló és nemzetközi jogot szégyenbe hozó cselekedeteket.
Fotó: Ferenc pápa misét pontifikál a vatikáni Szent Péter-bazilikában a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepének alkalmából, a megszentelt élet világnapján, 2022. február 2-án. Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át a megszentelt élet világnapjává.
MTI/EPA/ANSA/Alessandro Di MeoAz Egyesült Államok és szövetségesei azzal vádolják Oroszországot, hogy vérlázítóan megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy csapatokat vezényelt a kelet-ukrajnai szeparatista régiókba, emellett független köztársaságként ismerte el a Donyecki és Luhanszki területeket.
A pápa heti általános audienciája végén arra szólította fel a politikusokat, hogy „Isten színe előtt vizsgálják meg lelkiismeretüket”, annak érdekében, hogy döntéseik milyen következményekkel járhatnak, továbbá tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, amely további szenvedést okozhat az lakosságnak.
Az idei március 2-án esedékes hamvazószerdát a böjt és békéért való imádság nemzetközi napjává nyilvánította, valamint elítélte „az erőszak ördögi értelmetlenségét” és arra kérte Miasszonyunkat, a béke királynőjét, hogy „mentse meg a világot a háború őrületétől”.
Emellett szomorúságának és fájdalmának adott hangot az ukrajnai helyzet súlyosbodása miatt, amelyre úgy utalt, hogy „összetöri a szívét”, hiszen ő is amiatt aggódik, hogy a békére a legnagyobb fenyegetést a pártérdekek jelentik – írta a Reuters.
Rendkívüli EU-csúcsot hívtak össze az orosz-ukrán válság kapcsán
Az Egyesült Államok, az Európai Unió, Nagy-Britannia, Ausztrália, Kanada és Japán bejelentette, hogy a bankokat és az elitet veszik célba, emellett Németország leállított egy Oroszországhoz köthető gázvezeték-projektet, mialatt az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb európai biztonsági válságát éljük.
