Újabb irreális követeléseket fogalmazott meg Vlagyimir Putyin a Nyugattal szemben
Már nem ez az első alkalom, hogy az orosz elnök olyan követeléseket fogalmaz meg, amelyről feltehetően pontosan tudja, hogy nem fognak neki engedni.
Fotó: EPA/Clemens Bilan
Mint ismeretes, még az orosz-ukrán válság eszkalálódása előtt az volt a fő téma Oroszország és a Nyugat, elsősorban az USA és a NATO között, hogy miképpen reagáljanak a Kreml biztonsági követeléseire.
Oroszország ugyanis azt követelte, hogy Ukrajna és Grúzia sose lehessen a NATO tagja; a NATO húzódjon vissza az 1997-es határok mögé vagyis vonuljon ki a keleti blokk volt országaiból; valamint ne helyezzenek el a határaik közelében rövid- és középhatótávú rakétarendszereket.
Az eszkalációig részben ezen ment a huzavona, hogy a Nyugat mit is kezdjen ezekkel a követelésekkel, ám többnyire visszautasította őket. A helyzet eszkalációja azonban megtörtén, Putyin ugyanis elismerte Donyeck és Luhanszk függetlenségét, valamint bevonult oda az orosz csapatokkal.
A kedd esti sajtótájékoztatója során pedig egy újabb sor követelést intézett a nyugati országok felé annak érdekében, hogy a „jelenlegi válsághelyzet meg tudjon oldódni” – derül ki a TASS beszámolójából. Ezek ismét olyan követelések, amelyet nem fognak teljesíteni a Nyugaton.
Az első követelés, amit Vlagyimir Putyin intézett, hogy a demokratikus országoknak el kell ismernie Krím és Szevasztopol, vagyis a Krím-félsziget függetlenségét. Mint Putyin fogalmazott, ezzel el kell ismernie az itt élő emberek akaratát.
Erre nagyon alacsony az esély, mivel a Krím-félsziget szakadár törekvései idején is egyértelművé tették a nyugati országok, hogy Oroszország annektálta a területet, gyakorlatilag illegálisan megszállta, ezért nem sok legitimitása van.
A második követelés szerint Ukrajnának önként le kell mondania azon terveiről, hogy csatlakozni fognak a NATO-hoz. Vlagyimir Putyin ennek keretében azt követeli Kijevtől, hogy váljanak teljes mértékben semlegessé:
„Mi csak annyit mondunk, amit az emberek is mondanak, akár a nyugati fővárosokban. Ez lenne a legjobb megoldás, hogy a kijevi hatások visszavonják a NATO-hoz való csatlakozási szándékukat”
Arra még csak ki sem térve, hogy egy ilyen felszólítás után mennyire lenne ez a lépés önkéntes, egyértelműen látszik, hogy ez a követelés sem fog kielégítést nyerni, mivel a NATO is többször jelezte, hogy Moszkva ne szóljon bele a tagsági kérdéseikbe.
A harmadik fontos követelés pedig, hogy Putyin felszólította a Nyugatot, hogy ne táplálják a továbbiakban fegyverekkel a kijevi hatóságok, egy bizonyos fokig pedig demilitarizálják a modern ukrán hadsereget.
Ennek kapcsán pedig Putyin megemlíti, hogy ez egy objektíven irányítható és ellenőrizhető kérés, ami létfontosságú lenne Oroszország szempontjából, különösen azt követően, hogy Ukrajna belengette, hogy atomfegyvereket szereznének.
Feltehetően ennek a követelésnek sem fognak engedni Nyugaton, mivel jelenleg ez az egyetlen taktika, amit alkalmazni tudnak Ukrajna védelmére úgy, hogy nem kerülnek nyílt konfrontációba az orosz hadsereggel.
