Hatalmas mérföldkő a Semmelweis Egyetemen: -40°C-on roncsolják a daganatot
Ahhoz már hozzászokhattunk, hogy a magyar egészségügy az egyik leginnovatívabb, és a szakemberek mindig igyekeznek a lehető leggyorsabban átvenni ezeket az eljárásokat.
Fotó: Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem arról számolt be, hogy hazánkban először végeztek két, rosszindulatú vesedaganatos betegen úgynevezett krioablációs eljárást. Ennek során -40°C-on roncsolják a daganatszöveteket, ami helyi érzéstelenítéssel végezhető, így mások mellett olyan idős szívbetegeknél is megoldást nyújthat, akiknél az altatás ellenjavallt.
Ez egy újabb hatalmas mérföldkő, és további jó hír, hogy a december végi műtétek óta a betegek jól vannak, illetve a februári kontrolleredmények is megnyugtatóak voltak. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikájához tartozó Képalkotó Vezérelt Ablációs Központban (KVAK) egy 46 és egy 59 éves, vesedaganatban szenvedő férfin végezték el hazánkban elsőként a krioablációs beavatkozást karácsony előtt.
A helyi érzéstelenítésben történt szövődménymentes műtétet követően másnap mindkét beteg otthonába távozott, így az ünnepeket már családjukkal tölthették – írja a cikkében a Semmelweis Egyetem.
„A hűtést mint fájdalomcsillapító eljárást hosszú ideje használjuk, és az is köztudott, hogy az extrém hideg hőmérsékletnek szövetroncsoló hatása van. A krioabláció módszere az, hogy ezt a hideget fókuszáltan az elpusztítani kívánt szövetben alkalmazzuk: a speciálisan erre kialakított kezelőtűt ultrahang, CT vagy egyéb képalkotó módszer segítségével juttatjuk el a daganatos szövetbe, majd azt nagy nyomású argon gáz segítségével -40 Celsius fokra hűtjük” – tudhattuk meg dr. Deák Pál Ákos egyetemi docenstől.
Erre figyeljünk, ha külföldön kaptunk koronavírus elleni védőoltást
A KVAK vezetője hozzáteszi: a kezelés során több, fagyasztásból és olvasztásból álló ciklus követi egymást. A hűtés-olvasztás hatására négy különböző folyamatnak köszönhetően károsodik a daganatszövet: a hűtés miatt jégkristályok keletkeznek a daganatos sejtekben, továbbá a fagyasztás akadályozza azok sejthártyán keresztüli folyadékmozgását is (ozmózis) – ezek a folyamatok direkt módon roncsolják a rosszindulatú elváltozást.
Az első két mechanizmust közvetve támogatja a szervezet természetes immunválasza, emellett a fagyasztott szövetrészben megszűnik a véráramlás (ischaemia), így a daganatos sejt nem tud táplálékot felvenni vagy regenerálódni.
A cikk további részében az is kiderül, hogy az eljárás segítheti az egyre szélesebb körben alkalmazott, személyre szabott orvoslást, a daganatellenes immunterápia hatását is, mert ebben az eljárásban is csak a daganatsejtek elpusztulnak el.
