Kína feladja klímavédelmi intézkedéseit, és teljes kapacitásra kapcsolja szénerőműveit
A világ második legnagyobb gazdasága termeli az üvegházhatásért felelős gázok 29 százalékát, és bár korábban csökkenteni kezdte kibocsátását, az energiahiány miatt szénbányákat nyit újra.
Kína a világ legnagyobb üvegházgáz kibocsátója, ígéretet tett azonban, hogy kibocsátása még 2030 előtt eléri a csúcsot, 2060-ra pedig teljesen karbonsemlegessé válik. A tavalyi energiahiány miatt azonban a gazdaság egy része megbénult, amelyet részben a szénkínálat csökkenése okozott, mivel a fosszilis tüzelőanyagok ára az egekbe ugrott.
Az ország széntermelése azóta megnövekedett, ami aggodalmat vált ki a kitűzött célok teljesítésével kapcsolatban. A Hszinhua állami hírügynökség közleménye szerint hétfőn a Kínai Államtanács úgy határozott, „növeli a szénellátást és támogatja a széntüzelésű erőművek teljes kapacitással történő működését, valamint a több villamosenergia termelést” az ipari és lakossági igények kielégítése érdekében.
A lépésre hetekkel azután történt sor, hogy Hszi Csin-ping elnök felszólította a vezető döntéshozókat, biztosítsák, hogy a kibocsátás csökkentése ne sértse a gazdasági növekedést és energiabiztonságot, ami a szénágazat korlátozásának enyhítését jelzi – számolt be a phys.org.
A tavalyi energiapiaci válságot követően Kína több tucat szénbányát nyitott újra, és megszüntette a termelési kvótákat, feladva a kibocsátás visszaszorítása érdekében tett korábbi lépéseket. A ország szénkitermelése tavaly rekordot döntött, több mint négymilliárd tonna került kitermelésre, ami a legmagasabb az elmúlt évtizedben.
Kína gazdaságának kétharmada a széntől függ, becslések szerint a légkörbe kerülő üvegházgáz 29 százalékáért felelős, ami kétszerese az Egyesült Államok és háromszorosa az Európai Unió kibocsátásának. Ennek csökkentése kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a globális hőmérsékletemelkedés a párizsi klímaegyezményben foglaltak szerint 1,5 Celsius-fok alatt maradjon.
Li Shuo, a Greenpeace Kína munkatársa aggodalmának adott hangot, amiért az ország visszatér a korábbi modellhez, és a gazdaságot helyezi a bolygó védelme elé. Úgy véli, Kínának a döntő fontosságú éghajlati intézkedésekre kellene koncentrálnia, jelenleg pedig pazarolja a rendelkezésre álló idejét.