Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

A panellakások voltak a legkelendőbbek tavaly Magyarországon

A panellakások voltak a legkelendőbbek tavaly Magyarországon

A panellakások voltak a legkelendőbbek tavaly Magyarországon
Fotó: Twenty20

Egy elemzés szerint 2021-ben is a paneltulajdonosok találtak leghamarabb vevőt, a családi házak átlagosan 2 héttel kevesebb ideig voltak piacon, a téglalakások értékesítése viszont nem változott.

Az Otthon Centrum elemzése a tavalyi év statisztikáját dolgozza fel, amely alapján a használt családi házak forgási sebessége változott a legtöbbet, átlagosan 154 nap kellett az értékesítésükhöz, a téglalakások viszont csak 110, a panellakások pedig 82 nap alatt keltek el.

A cikk a videó után folytatódik

A legjelentősebb különbség, hogy a téglalakások értékesítési ideje nem változott 2020-hoz képest, azonban a paneleket tavaly 10, a házakat 14 nappal rövidebb idő alatt lehetett eladni, amely továbbra is arra utal, hogy a relatíve olcsóbb panellakások még mindig népszerűbbnek számítanak.

Leggyorsabban a régióközpontokban adták el a paneleket, ezek átlaga 62 nap, míg Budapest belső kerületeiben 115, az agglomerációban 106, az 5-25 ezer fős településeken 112, a megyei jogú városokban 95, a külső pesti kerületekben 80, Budán és a 25-50 ezer fős városokban pedig 86 nap alatt cseréltek gazdát. A téglalakások átlagos forgási ideje 110, a régióközpontokban 88, a 25 ezer főnél kisebb településeken pedig 128 nap volt – írta a 24.hu.

A portál elemzési vezetője, Soóki-Tóth Gábor szerint „a használt házak forgási sebessége még mindig a leglassabb, azonban az utóbbi években ebben a szegmensben csökkent a legnagyobb mértékben az értékesítéshez szükséges idő”. Azonban azt hozzátette, hogy amíg 2014-ben átlagosan 240 nap kellett a sikeres eladáshoz, addig ez az időtartam tavaly átlag 154 napra csökkent.

Az értékesítési idő a fővárosi agglomerációban és a külső pesti kerületekben átlagosan 135 nap, a kisebb településeken 170, Budán pedig 200 nap volt, ezen felül számottevő csökkenés csak a 25 ezer főnél kisebb településeken, az agglomerációban és a régióközpontokban volt megfigyelhető.