Halott bolygók maradványait lakmározó zombicsillagra bukkantak

A fehér törpék korábban átlagos méretekkel rendelkező csillagok voltak, ám az évmilliárdok során kimerítették energiájukat, ezáltal levált a külső rétegük, és hideg, halvány égitestté formálódtak, amelyek magányosan lebegnek az univerzumban.

Korábbi kutatások során megállapították, hogy a fehér törpék 25-50 százalékának légköre nyomokban tartalmazhat a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemeket is, például kalciumot, magnéziumot és vasat, amit először nem tudtak mire vélni, hiszen az asztronómusok eddigi ismeretei alapján csakis kívülről érkezhettek utánpótlásként ezek az anyagok. Soron kívül Látványos meteort fotóztak a salgói vár felett (fotók)

Feltételezéseik alapján a nehéz elemek aszteroidák, üstökösök vagy bolygók maradványai lehetnek – ez utóbbi hipotézist sikerült bebizonyítaniuk amerikai csillagászoknak egy részletes tanulmány során, amit a Nature tudományos folyóiratban publikáltak.

A kutatások alkalmával a G29-38 nevű fehér törpét elemezték, melynek tömege a Nap súlyának közel 60 százalékát teszi ki, és a Földtől mintegy 50 fényévre található, a Halak csillagképben.

Korábban kiderítették, hogy a kíserőcsillagokról a fehér törpékre hulló anyagok röntgensugárzást bocsátanak ki, ám mostanáig nem volt bizonyítékuk arra vonatkozóan, hogy a bolygókról származó molekulák révén keletkező sugárzás is hasonló módon jöhetett-e létre.

Nagy fába vágták fejszéjüket a kutatók, hiszen a Földre érkező röntgensugárzás elveszhet az égbolt más forrásai között, ezért úgy döntöttek, hogy a NASA Chandra röntgenobszervatóriumával pásztázzák végig az univerzumot, fókuszálva a G29-38 elemzésére.

A Chandra segítségével végül el tudták különíteni a G29-38-at más röntgenforrásoktól, így először izolálhatták a különleges tulajdonságokkal rendelkező fehér törpét. A csillag röntgensugárzásának fényességéből arra lehet következtetni, hogy másodpercenként körülbelül 1 800 tonnányi kozmikus anyag hullhat a felszínére, ami alátámasztja a korábbi hipotéziseket.