Összefügghet az agyban felhalmozódó vas mértéke a demencia kialakulásával

Az agyban történő rendellenes vasfelhalmozódást nemrégiben az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás lehetséges okának jelölték meg, ami nem véletlen, hiszen az elmúlt években több tanulmány is összefüggést talált az agykérgi vasszint emelkedése és az Alzheimer-kór között.

Megállapították, hogy a vas felhalmozódása az agyban oxidatív károsodást idézhet elő és fokozhatja a sejthalált. Az öregedést szintén összefüggésbe hozták a különböző szövetek és szervek megnövekedett vasszintjével, azonban nem tisztázott, hogy pontosan milyen mechanizmus okozhatja a vasanyagcsere korral kapcsolatba hozható zavarát. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

A Northwestern Egyetem új tanulmánya alapos vizsgálatot mutat be arról, hogyan halmozódik fel a vas a szervezetben az öregedés során, és pontosan hol koncentrálódik nagyobb mennyiségben. Kutatók különböző korú egereket vizsgáltak, és felfedezték, hogy az agy tűnik az egyetlen szervnek, ahol a vaskoncentráció az életkor előrehaladtával növekszik.

Az agykéregre – vagyis az agynak arra a területére, amelyről ismert, hogy összefüggésbe hozható az életkorral összefüggő kognitív hanyatlással – ráközelítve a kutatók felfedezték, hogy az idősebb egereknél magasabb volt a hepcidin nevű hormon szintje, melyet elsősorban a májsejtek választanak ki, egyik fő szerepe pedig, hogy segít szabályozni a vas szisztémás anyagcseréjét.

Az agyi sejtek által termelt hepcidinről kiderült, hogy gátolja a ferroportin nevű protein aktivitását, amely segít megszabadítani az idegsejteket a vastól. A hepcidin fokozott termelése tehát a ferroportin aktivitásának csökkenéséhez vezet, ami a kulcsfontosságú agyi területeken megemelkedett vasszintet eredményez.

A vas nem mindig káros, hiszen alapvetően hasznos elemnek számít az egészséges sejtfunkciók megőrzéséhez, csupán a megfelelő koncentrációt szükséges fenntartani, nem pedig túladagolni.