Kifejlesztették az öregedés folyamatát megállító vakcinát

A sejtek nem tudnak örökké osztódni – a környezeti stressz miatt túl sok DNS-károsodást halmoznak fel, ezért a szervezet leállítja a termelésüket, és jelzi, ha az immunrendszer kiüríti őket, ami gyakorlatilag a sejtek elrákosodása elleni evolúciós védekezési mechanizmusként értelmezhető.

Azonban még az immunsejtek sem védettek ettől a folyamattól, ezáltal önmaguk is idősödnek, így fokozatosan elveszítik az öregedő sejtek kiürítésének képességét. Ahogy ezek az inaktív sejtek felhalmozódnak a szervezetben, hozzájárulnak az öregedés tüneteinek felbukkanásához és a vele járó betegségekhez. Soron kívül Késes támadás történt a bőnyi általános iskolában, egy fiatal lány szúrt

Az elmúlt években a tudósok a szenolitikumoknak nevezett gyógyszerek egy új csoportjával kísérleteztek, amelyek eltakarítják ezeket az elhalt sejteket. Az új tanulmányhoz japán kutatók azt tűzték ki célul, hogy megtalálják a módját annak, hogy az öregedő sejteket közvetlenebbül célozzák meg, miközben az egészséges sejteket békén hagyják.

Az öregedő sejtek génexpressziójának vizsgálatával a kutatócsoport először egy GPNMB nevű fehérjét azonosított, amelyet a lepusztult sejtek nagy mennyiségben termelnek – ezt a proteint az érelmeszesedésben szenvedő betegeknél is magas szinten mutatták ki.

Ezután a kutatók azt vizsgálták, mi történik, ha a GPNMB-t eltávolítják: egereket etettek magas zsírtartalmú táplálékkal, hogy felgyorsítsák az öregedést, majd kivonták az ominózus proteineket. A kezelt rágcsálóknál kevesebb anyagcsere-rendellenességet állapítottak meg, ezenfelül az öregedés egyéb molekuláris markerei, valamint az érelmeszesedés kevésbé súlyos tünetei jelentkeztek.

Míg ez a kísérlet megmutatta, hogy a GPNMB célzott kezelése képes az öregedés folyamata ellen küzdeni, az ilyen sejtek genetikai eliminálása emberekben korántsem ennyire egyszerű, ezért a kutatócsoport egy peptidalapú vakcinát fejlesztett ki, amely megcélozza a fehérjét, és arra készteti az immunrendszert, hogy elpusztítsa az azt kifejező sejteket.

Három csoporton tesztelték az eljárást: fiatal, magas zsírtartalmú étrenden élő egereken, középkorú állatokon és progériás, vagyis felgyorsult öregedési betegségben szenvedő rágcsálókon.

Mindhárom csoportban javulást tapasztaltak – a magas zsírtartalmú diétán élő egerek anyagcsere-funkciói jobbak voltak, mint az ugyanilyen étrendet folytatóké, amelyek nem kapták meg a vakcinát. Az 50 hetes korban beoltott középkorú egerek 70 hetes korukra aktívabbak maradtak és gyorsabban mozogtak, mint a kontroll állatok, míg a beoltott progériás rágcsálóknak jelentősen hosszabb volt a medián élettartamuk, mint a vakcinában nem részesülő állatoknak.

Természetesen még rengeteg munka van hátra, mielőtt az eljárást emberekre is át lehetne ültetni, ám kutatók szerint óriási potenciál rejlik benne, így elképzelhetőnek tartják, hogy hamarosan elrajtolhatnak a humán kísérletek is.