Oroszország a kelet-ukrajnai szakadár államok elismerését akarja elérni
Vjacseszlav Vologyin, az orosz törvényhozás házelnöke külön parlamenti ülést hívott össze a kelet-ukrajnai szakadárok ügyében.
Fotó: Ukrán katonák a kelet-ukrajnai Donyeck közelében húzódó frontvonalnál, a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerők közötti összecsapások egyik helyszínén 2022. január 2-án. Az Oroszországgal határos ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyében 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitású fegyveres konfliktus.
MTI/AP/Andriy Dubchak
Oroszország és Ukrajna jelenlegi feszült helyzetében kulcsfontosságú évnek számít 2014, ekkor ugyanis három fontos esemény is történt:
- Tömeges tüntetések törtek ki Viktor Janukovics akkori elnök ellen, amelyek végül célt értek, az elnök ugyanis lemondott
- Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, mely nemzetközi szankciókat vont maga után
- Kitört a polgárháború Kelet-Ukrajnában, azon belül is a Donyec-medencében, ahol Donyeck és Luhanszk megye is szakadár köztársaságot hirdetett.
A Donyec-medencében azóta sem álltak meg a harcok az ukrán kormányerők és a szakadár lázadók között, habár alábbhagytak a 2014-2015 körüli csúcsponthoz képest. A harcok mögött azonban itt is felsejlik Moszkva és a politikai machinációja.
Gyakorlatilag univerzális egyetértés van a nyugati biztonsági szakértők között abban, hogy a donyecki és luhanszki szakadárokat Oroszország támogatja pénzzel és fegyverrel, részben arra hivatkozva, hogy szuverenitást kell biztosítani a régió etnikailag orosz lakosság számára.
Habár az igaz, hogy a Donyec-medencében az orosz a legnagyobb etnikai kisebbség, egyáltalán nincsenek többségben, az ukrán etnikumú lakosság a domináns a régióban. Ennek ellenére a szakadárok uralmuk alá hajtották a két megyét, valamint folyamatos harcban vannak a kormányerőkkel.
A konfliktus hatására legalább 13 ezer ember vesztette életét és miközben önállóság mellett harcolnak papíron a szakadárok, nagy az egyetértés abban, hogy feltehetően az oroszbarát hozzáállás miatt később csatlakoznának is Oroszországhoz.
Vjacseszlav Vologyin, az orosz törvényhozás házelnöke pedig meg is tenné az első lépést ennek érdekében. A The Jerusalem Post beszámolója szerint ugyanis arra tett javaslatot, hogy ismerjék el a két oroszbarát szakadár régiót önálló és független államként.
Vlagyimir Putyinnak tehát ez lehet a következő lépése abban az esetben, ha nem sikerül megállapodni a NATO-val a biztonsági garanciákban, hogy önálló államként ismeri el formálisan is a Donyecki Népköztársaságot és a Luhanszki Népköztársaságot.
Már csak az időzítés miatt is erre van a legnagyobb esély, mivel jövő hétre várják a választ a biztonsági követelésekre, amelyeket jellegükből adódóan feltehetően vissza fogják utasítani a nyugati hatalmak.
Oroszország ugyanis azt követeli a NATO-tól, hogy ne vegyék fel Ukrajnát és Grúziát a tagjaik közé, állítsák vissza az 1997-es állapotokat, magyarán vonják ki a csapataikat a volt szovjet blokk országaiból, köztük Magyarországról is, valamint ne vessenek be a határok közelében rövid- és középhatótávú rakétarendszereket.
