Az ügy egészen az Európa-szerte betartandó általános adatvédelmi rendelethez, a 2018-ban bevezetett GDPR-hoz vezethető vissza, amit azért hoztak létre, hogy az EU tagállamaiban élő állampolgárok nagyobb kontrollt kapjanak személyes adataik felett, ám ezek az irányelvek nem férnek össze az amerikai megfigyelési törvényekkel.

Az Európai Unió Bíróságának (EUB) 2020-ban hozott döntése szerint a GDPR-ral ellentétesek azok a stratégiai megoldások, amelyek arra kényszerítik az amerikai weboldal-szolgáltatókat, hogy a személyes felhasználói adatokat átadják a hatóságoknak – ez pedig szorosan kapcsolódott a Google Analytics-hez is.

Az amerikai szolgáltatók által gyűjtött adatok egy része közvetlenül sérti a GDPR-t, ami elméletileg azt jelenti, hogy ezeknek a weboldalaknak fel kellene hagyniuk a személyes adatok rögzítésével, hogy jogszerűen működhessenek Európában, ezt a feltételt viszont a kaliforniai techóriás elemző algoritmusához kötődő alkalmazások nem teljesítették.

Az osztrák adatvédelmi hatóság lényegében követte az EUB két évvel ezelőtti ítéletét, melynek következményeképpen teljesen illegálissá tették a Google Analytics használatát, mégpedig azonnali hatállyal, így a helyi IP-címmel rendelkező weboldalak üzemeltetőinek gyorsan kell cselekedniük, hogy ne kapjanak bírságot a törvények megsértése miatt.

A helyzet rendeződése érdekében végső soron az amerikai székhelyű vállalatoknak kell majd kitalálniuk, miként hidalják át az európai adatvédelmi szabályokat; az ügyfelek adatainak Európában történő tárolása is hasznos lenne, bár ez természetesen korlátozná a szabadon gyűjthető és terjeszthető adatok típusait, amihez beleegyezés szükséges a júzerek részéről.