Joly egy kétnapos látogatáson vett részt Ukrajnában, ahol a miniszterelnökkel és helyettesével is találkoztak az orosz katonai agresszió veszélye megtárgyalásának érdekében. A keddi nap folyamán Joly meglátogatta a kijevi „Megemlékezés Falát is”, amely végül a nyilatkozatháború alapjául szolgált.

A fővárosi emlékmű annak a 4500 ukrán katonának állít emléket, akik életüket vesztették 2014 óta a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok elleni harcokban. Joly ezzel kapcsolatban a Twitterre azt írta ki, hogy ezek a katonák Oroszország ellen vívtak háborút.

Kanada orosz nagykövetsége erre reagálva viszont meglehetősen kiakadt, közleményük szerint Joly megnyilvánulása „teljes megrökönyödést” okozott bennük – írja a Global News. Ezt követően megpróbálták úgy felfesteni a konfliktust, mintha az ukrán kormány a saját népe ellen harcolna:

A Kreml és a többi európai ország között 2014-ben romlott meg komolyabban a viszony, amikor Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, mellyel egy időben kirobbant a polgárháború Kelet-Ukrajnában.

A keleti válsággal kapcsolatban is felmerült a gyanú, hogy az egyébként oroszbarát donyecki és luhanszki szakadárokat fegyverrel és pénzzel is támogatják – ezt a vádat azonban minden alkalommal tagadták az elmúlt hét évben.

Most a legújabb feszültség forrását az adja, hogy Oroszország százezernél is nagyobb létszámban sorakozott fel a határokhoz, fegyverekkel és védelmi rendszerekkel együtt. A legtöbben inváziótól tartanak, már csak az a kérdés, hogy ez mikor fog bekövetkezni.