Még több fegyvert visz Oroszország az ukrán határhoz
Most már tankok, rakétavetők és egyéb nehézfegyverzet is megjelent a határ közelében, amiket a távol-keleti orosz bázisokról szállítottak át.
Ukrán katona járõrözik a Donyecktõl 38 kilométerre északra fekvõ Verhnotorecke település közelében húzódó frontvonalnál, a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok és az ukrán kormányerõk közötti összecsapások egyik helyszínén 2021. december 27-én. Az Oroszországgal határos ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyében 2014 márciusa óta dúl kisebb-nagyobb intenzitású fegyveres konfliktus.
MTI/AP/Andriy Andriyenko
Miközben a nyugati diplomaták éppen megpróbáltak kitalálni valamit az ukrán válság megoldására, Moszkva megkezdte a további mozgósítást: tankokat, gyalogsági harcjárműveket, rakétavetőket és egyéb katonai felszereléseket vittek az ukrán határhoz a távol-keleti bázisokról – írja a Wall Street Journal.
Habár a felszerelések szállítása továbbra is zajlik, tisztviselők és elemzők már egyre biztosabbak abban, hogy a Kreml ezeket mind az ukrán határhoz szánja. Ez már csak azért is aggasztó, mert eddig is mintegy 100 ezer katona állomásozott a két ország határánál.
„Ez a sok cucc biztosan Ukrajna felé megy” – fogalmazott Rob Lee, a Foreign Policy Kutatóintézet orosz katonai szakértője. Hozzátette: ez a legelső alkalom, hogy ebben a válságban a Kreml az ország másik végéből hoz át fegyvereket.
Más elemzők szerint azonban nem erről van szó, hanem Vlagyimir Putyin ezeket a mozgolódásokat arra használja, hogy a nyugati országok továbbra se tudják pontosan kitalálni, mi lesz a következő lépése, tárgyalási pozíciót szerezve ezzel magának.
Amennyiben viszont tényleg bevetnek minden fegyvert Ukrajna közelében, akkor a szakértők szerint egyértelmű lesz, hogy a Kreml erővel akarja ráerőszakolni akaratát a kelet-európai országra. Lehet ez akár kisebb támadások vagy teljes invázió formájában, az egyetlen cél az, hogy gyengítsék a nyugatpárti ukrán kormányt és megakadályozzák, hogy az ország NATO-tag legyen.
Putyin már eleve meglepte azzal a nyugati országokat, hogy milyen követeléseket terjesztett eléjük: ahhoz kötötte az ukrán válság enyhítését, hogy a NATO semmi esetre se terjeszkedjen tovább nyugat felé, sőt, vonja ki csapatait a volt szovjet blokk országaiból, így Magyarországról is.
Ezen a héten az Oroszország, valamint az USA, NATO és OSCE közötti tárgyalások zsákutcába futottak, ebben a nyugati és az orosz diplomaták is egyetértettek. A Nyugat ugyanis nem meglepő módon nem hajlandó arról tárgyalni se, hogy a volt keleti blokk országaival megszakítsa a katonai együttműködést.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ráadásul több soron kijelentette azt is, hogy Moszkva csak ne szóljon bele a szervezet tagsági kérdéseibe, majd ők el fogják dönteni, hogy Ukrajnát és Grúziát fel fogják-e venni a tagjaik közé.
Az Egyesült Államok pedig a szövetségeseivel együtt kilátásba helyezte, hogy amennyiben Oroszország az inváziót mellett dönt, precedens nélküli gazdasági szankciókat vetnek ki rájuk. Ezen felül több soron is támogatást adtak az ukrán hadseregnek, valamint a NATO is megerősítette jelenlétét.
Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes és a tárgyaló delegáció vezetője elmondta, hogy Moszkva egyértelmű választás előtt áll: vagy folytatja a tárgyalásokat, vagy katonai akciót indít Ukrajna ellen. Sherman hozzátette, hogy valószínűleg Putyin sem tudja pontosan még, hogy mi lenne a megoldás.
Oroszország körülbelül 100 katonát vezényelhetett át Ukrajna határához, komoly katonai felszerelésekkel: fejlett tankokkal, helikopterekkel, tüzérséggel, rövidhatótávú rakétarendszerekkel és elektromos katonai eszközökkel.
Egy amerikai külügyi tisztviselő a Wall Street Journal megkeresésére úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy ez a 100 ezer fős sereg csalóka, ezt könnyen átformálhatják néhány hét alatt, hogy „padlógázos” inváziót indítsanak az ország ellen.
