Tavaly nyárra már minden második háztartásban volt kutya, jó hatással volt az állattartásra a vírus

Jelentősen nőtt a kutyatartók száma a vírusidőszakban, 2021 nyarára minden második magyar háztartás kutyatartó lett, így a kutyák száma Magyarországon már jócskán meghaladhatja a 3 milliót – tájékoztatta az Állatorvostudományi Egyetem szerdán az MTI-t.

A tavalyi évben 50,4 százalékra emelkedett a magyar kutyatartó háztartások aránya, egy korábbi, 2018-as reprezentatív kutatásban ez az arány még csak 36 százalékos volt – derül ki az Állatorvostudományi Egyetem kutyatartást vizsgáló, 2021-es országos, reprezentatív felmérése eredményeit ismertető publikációból. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

A tanulmány szerzői Vetter Szilvia és Vizi Veronika, az egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ kutatói, valamint Ózsvári László, az egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszék kutatója kvantitatív vizsgálat alapján, reprezentatív mintán mutatják be a kutyatartási szokások alakulását 2021 nyarán Magyarországon.

Rámutatnak egyebek mellett a kutyatartó háztartások jelentősen megnövekedett arányára, a kutyatartók demográfiai jellemzőinek változásaira, a kutyaválasztás és a kutyatartás aktuális szempontjaira.

A kutatásból egyebek mellett kiderül, hogy a gazdával rendelkező kutyák száma meghaladja a 2,8 milliót, ehhez hozzáadva a gazdátlan egyedeket, Magyarországon a kutyák száma túlszárnyalhatja a 3 milliót, amely minden eddiginél nagyobb számot jelent. A legtöbben, a megkérdezettek 33,4 százaléka egy kutyát tart, a háromnál többel rendelkező gazdák száma csupán 1 százalék.

A nők (56,3 százalék) nagyobb arányban tartanak kutyát, az egyes életkori csoportok közül némileg kiemelkednek a 60 év felettiek, akiknek 23,3 százaléka kutyatartó. Mint írják, 2018-ban még több férfi tartott kutyát, mint nő, és a negyvenes korosztályra volt leginkább jellemző az ebtartás. A tanulmány szerint viszonylag kevés, 14, 5 százalékos a menhelyekről, gyepmesteri telepekről örökbe fogadott ebek aránya.

A gazdák nagy része nem átgondolt kiválasztási folyamat révén jutott állatához, hanem ismerőstől fogadta be (21,7 százalék), 22,1 százalék ajándékba kapta, és 7,4 százalék azok aránya, akik az utcáról fogadták be, és csupán 2 százalék örökölte a kutyát. Sokan véletlenszerűen jutnak kutyájukhoz, nem mérik fel annak valós igényeit, ami később ember- és állatvédelmi problémák forrása lehet.

A gazdák többsége úgy érzi, hogy inkább (33,8%), vagy teljes mértékben (46,5%) tisztában van az őket érintő jogi kötelességekkel. A megkérdezettek többsége inkább elégedett kutyája engedelmességével, de 84,7 százalékuk se iskolába, se kiképzőhöz nem viszi kutyáját, és nem is tervezi ezt.

A felmérés megmutatta, hogy az ebtartók 98,3 százaléka egyetért azzal, a felelős állattartás alapjait már gyerekkorban érdemes elsajátítani, a kutyások 95,2 százaléka szerint az államnak (Agrárminisztérium) támogatnia kell az országos ivartalanítási akciót.

Az Állatorvostudományi Egyetem tájékoztatója szerint az állatok nagy száma azt is jelzi, hogy növekvő szükség van állatokkal foglalkozó, megfelelően képzett szakemberekre, egyebek mellett állatorvosokra, valamint kutyatartást segítő árucikkekre és kutyabarát szolgáltatásokra. Az egyetem kutatása az Agrárminisztérium és a NÉBIH Gazdijogsi programjának keretei között készült – áll a közleményben.